Címke CineFest 2016

Az utolsó napok — Záró gondolatok

Végéhez érkezett a 13. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál. Az alábbiakban Csiger Ádám, Muszatics Péter Vajda Judit és Váró Kata Anna összegző gondolatait olvashatják.

A minimalizmus felszabadít

A csütörtöki az egyik legerősebb nap volt a CineFest programjában: két nagyon hasonló, ikerdarabokként is jellemezhető, de egymást remekül kiegészítő versenyfilm dominálta. Elismert író-rendezőik, Xavier Dolan és Hajdu Szabolcs új filmjeikkel felértek a legmagasabb elvárásokhoz is. Mindkettő másfél órás családi dráma, lakásbelsőkben, szinte real time-ban játszódó, színházi előadásnak is beillő, zárt, szituációs kamaradarab. Egyaránt sajátos munkák már sokat bizonyított, markáns és egyéni stílusú rendezőktől. Dolan filmje, az Ez csak a világ vége a zsűri nagydíját nyerte el Cannes-ban, Hajdu pedig a Kristály Glóbuszt és a legjobb férfi színésznek járó elismerést vihette haza Karlovy Vary-ból Ernelláék Farkaséknál című mozijáért.

Nők és gyerekek a világ ellen

A CineFest keddi napján a fiatalok kiszolgáltatottságával, szerdán a nők helyzetével foglalkozó versenyfilmeket vetítettek. Játszódjanak bár a II. világháború idején vagy napjainkban, Keleten vagy Nyugaton, inkább a filmek ábrázolási stratégiái különbözőek, a bemutatott problémák (xenofóbia, szeximus) nagyon hasonlóak.

Akiket senki nem ismer

Amikor Juliette Binoche-t, a CineFest idei díszvendégét megkérdezték a filmfesztiválok szerepéről, arról beszélt, hogy a független- és művészmozik a kommersszel szembeni ellenállást képviselik. Nem tévedett: míg a tipikus hollywoodi dráma olyan metropoliszokban játszódik, mint New York vagy Los Angeles, a vasárnap és hétfőn vetített versenyfilmek közül kettő a vidéken élők alulreprezentált életét mutatja be, kettő pedig a globalizált világ útvesztőjében elvesző magányos különcökről szól.

Magányos szívek klubja

Napjainkban számos technikai eszköz áll rendelkezésünkre, amely mind azt szolgálja, hogy kapcsolatot alakítsunk ki és tartsunk fenn egymással — mégsem volt a világtörténelemben soha korábban olyan időszak, amikor az ember magányosabb lett volna. Ezt a magányt fogalmazták meg a szeptember 9-én startolt CineFest első két napjának filmjei is.

Jameson CineFest ajánló

Vége a nyári szabadságnak, megszólalt már az iskolacsengő, az egyetemeken pedig épphogy befejeződik a tantárgyfelvétel, amikor a 13. Jameson CineFest megnyitja kapuit. Hazai viszonylatban ideálisabb aligha lehetne az időpont, az viszont talán már kevésbé köztudott, hogy a nemzetközi fesztiválkalendáriumban piros betűs ünnepeknek számító rangosabb mustrákhoz viszonyítva is remek az időzítése a miskolci fesztiválnak. Az, hogy évek óta Berlin, Cannes, Karlovy Vary, Velence, Toronto és az amerikai függetlenfilm Mekkájának számító Sundance Filmfesztivál java látható a miskolci Művészetek Házában, a programszervezők éles szeme mellett szeptemberi dátumának is köszönhető.

„talán még a tavalyinál is sokszínűbb”

Az elmúlt évben a fesztiválon volt a premierje a Volt egyszer egy vadnyugat digitálisan felújított rendezői változatának és ennek kapcsán merült fel Claudia Cardinale meghívása. Idén a világhírű lengyel rendező, Krysztof Kieślowski halálának 20. évfordulójáról emlékezünk meg a CineClassics program keretében. Legismertebb művének, a Három szín-trilógiának a bemutatásával tisztelgünk előtte és a Három szín: Kék című film főszereplője Juliette Binoche, aki rövid bevezetőt fog mondani a vetítés előtt és feleleveníti a filmmel kapcsolatos munkájukat Kieslowskival.