Kapelner Zsolt

Kapelner Zsolt esszéje R. Jay Wallace: The moral nexus című könyvéről a Műút Kiskátéjában

Kapelner Zsolt esszéje David Estlund: Utopophobia. On the limits (if any) of political philosophy című könyvéről a Műút Kiskátéjában

Kapelner Zsolt esszéje T. M. Scanlon: Why does inequality matter? c. könyvéről a Kiskátéban.

Ha a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése nem csökken, a bolygó egy jelentős része a következő évszázadra lakhatatlanná válhat az emberek számára.

Mire való a demokrácia? Miért gondoljuk úgy, hogy bizonyos politikai döntéseket az embereknek maguknak kell közösen meghozniuk, és nem hagyhatjuk, hogy a politikusok, szakértők, intézményvezetők azt csinálják, amit jónak látnak? A legtöbb politikafilozófus szerint a demokrácia egyik fő funkciója az, hogy igazolja vagy legitimálja azokat a szabályokat, döntéseket, intézményeket, amelyek meghatározzák, miként éljük közös életünket egy társadalomban. A társadalmi együttélés ezen keretfeltételeit azért fogadhatjuk el, azért nem tartjuk őket zsarnokinak vagy diktatórikusnak, mert jelentős részben mi magunk döntöttük róluk, volt beleszólásunk e döntésekbe, azok nem a „fejünk felett születtek”, nem kívülről kényszerítették ránk őket.

A filozófus világsztár furcsa jelenség. Megszoktuk, hogy a filozófusok évszázadok távolából, vagy poros tantermek és dolgozószobák homályából pislognak ránk. Tévéműsorokban szerepelni, botrányhősnek lenni, popkulturális ikonná válni — mindez nemigen jellemző az átlagos filozófusra; ha mégis, az emberben önkéntelenül gyanú ébred: csakugyan komoly filozófusról van szó? Slavoj Žižek azon kevesek közé tartozik, akik ma joggal tarthatnak igényt a filozófus világsztár címre, és valóban, a szlovén Szókratész világsikereket arató könyveit olvasva — melyekből összesen kilencet adott ki az elmúlt két évben —, miközben kapkodjuk a fejünket a Lacan-idézetek, filmes utalások, Hegel-elemzések és macedónokról szóló szlovén disznó viccek között, sokunkban felmerül a kérdés: rejlik-e valódi tartalom a már-már bénító erejű Žižek-jelenség mögött? Találhatunk ezekben a könyvekben értékelhető — ne adj’ Isten: jelentős — filozófiai gondolatokat?

Ha végignézünk a világot velünk együtt belakó több milliárd emberen, az első és legalapvetőbb benyomásunk, hogy milyen mélységesen különbözünk egymástól. Gandhik és Hitlerek, Teréz anyák és Putyinok, Bill Gatesek és afrikai éhezők, szíriai menekültek és európai xenofóbok — különbözőbbek nem is lehetnénk. Ugyan miért gondolnánk, hogy mindannyiunkat egyenlő jogok illetnek meg, hogy mindannyiunk élete egyenlő értékkel bír, vagy hogy bármilyen egyéb szempontból egyenlők vagyunk?

Searle elméletét először az 1997-es The Construction of Social Reality (A társadalmi valóság felépítése) című könyvében publikálta, majd több mint tíz évvel később újra nekiült, hogy az időközben felgyülemlett ellenvetésekre válaszolva, és elképzeléseit immár a társadalmi valóság mibenlétének átfogó elméletévé fejlesztve újra kifejtse nézeteit. Ennek eredménye a 2010-ben publikált Making the Social World: The Structure of Human Civilization (A társadalmi világ létrehozása: az emberi civilizáció szerkezete).