Szerző: Fecske Csaba
Gyászmunka (Feleségem emlékére)
„Az tudja, mi a test, aki árnyat ölel.”
(Vas István: Húsvéti ének a testről) Tovább …
Megmenthette volna
kivetkőzik magából a tenger
csak a köd pöffeszkedik az üres
part fölött és egy égbe szorult
sirály emlékeztet arra ami fontos
volt vagy az lehetett volna beteg percek
lerongyolódott érzések a vendégeim
a szándék szűlőcsatornájába rekedt
a régóta világra készülődő mozdulat Tovább …
Másik meder
amit mondtál bár igaznak tűnt
és szépnek is főleg szépnek talán
nem kellett volna mondanod
mert így más mederbe terelted
ezt az egészet pedig nyilvánvaló
a természet vájta meder az igazi
szabad folyást enged a dolgoknak
és én most bizonytalan vagyok nagyon
bizonyos mértékben szomorú is Tovább …
Csak azért
ez a cella az otthonod
ez a sötétség a tiéd
ebben eligazodsz ezt
ismered és voltaképp szereted is
ha ezen az elfogadást értjük Tovább …
Csipetnyi só a sebre
a Hemiplégián vasárnap van
mennybe mennek a betegek
a boldogság kibírhatatlan
egyszerre történik meg veled életed
Tovább …