Dunajcsik Mátyás

Dunajcsik Mátyás

Dunajcsik Mátyás (1983), író, költő, műfordító, szerkesztő. 2011 és 2014 között a Libri Kiadó szépirodalmi főszerkesztője volt, 2014 és 2016 között Reykjavíkban tanult izlandi nyelvet és kultúrát, valamint tündér- és trollszelídítést. Műfordítóként olyan szerzőknek adott magyar hangot, mint Vladimir Nabokov, Alain Robbe-Grillet, Antoine de Saint-Exupéry, Oscar Wilde és F. Scott Fitzgerald. Kötetei: Repülési kézikönyv (JAK–L’Harmattan, 2007); Balbec Beach (Libri, 2012), A szemüveges szirén (2016). Néha zenél is. [fotó: Gerőcs Péter]

Az Istenek új ruhája

Hatalmas várakozás, és szinte már a megjelenés előtt zajos világsiker és zsúfolásig megtelt rendezvények kísérték Neil Gaiman új könyvének megjelenését, ami nem csoda, hiszen a szerző a 20–21. század egyik legnagyobb hatású mesélője és azon kevesek egyike, akik túllépve a fantasy-irodalmat máig körülvevő sznobériakaranténon képesek voltak jóval szélesebb rajongótábort gyűjteni maguk köré.

Krizantém, avagy a költészetről

„Elkezdtem végre új verseket írni, tényleg újakat és tényleg írni”, mondta, és nem sokkal később a postaládámban landolt néhány új szöveg: csendes megfigyelések a plakátmagányban ázó plázazombik mindennapi életéről, amikbe néha-néha, mint tévés interferencia egy másik világból, kásásan bezavar a huszonegyedik század — egy elhagyott mobiltelefon üzenetei és a mondatainkat katatón papagájként megtanuló és visszaböfögő billentyűzetek.

Ridley Scott tévedése

Ridley Scott a filmes tájlíra egyik
legnagyobb alakja. Ott van például
a Szárnyas fejvadász nyitóképe
ezerkilencszáznyolcvankettőből,
az eljövendő poszt-Los Angeles
olajmezőként lángoló, sötét és
beláthatatlan víziója, melynek
külön neve van a filmtörténetben:
The Hades Landscape, vagyis hádészi
látkép. De eszünkbe juthat mondjuk a
hetvenkilences Alien-film éppúgy,
mint legújabb előzménye is, a nem
kevésbé mitikus Prometheus.

Dunajcsik Mátyás verse .