2020075

  MÉSZÖLY MIKLÓS • AZ ELSŐ SZÁZ ÉV Író és integritás (Kelemen Pál–Vásári Melinda) A kulturális emlékezet tágasságának az iskolája — Kelemen Pál beszélget Szkárosi Endrével „Egérutat keresett magának” — Márton László beszélget Szigeti Lászlóval Mészöly Miklósról Bazsányi Sándor: Mészöly köpönyege (vagy atlétatrikója) Márjánovics Diána: Ohati kafkaesque — Mészöly Miklós: Magasiskola Szolláth Dávid: Az ablakmosó Tovább …

Ugye, Edmund?

Megébredek, kilencet üt az óra: sajog a jonhom, gerincem, a hátam — Csak tiszta szellem ébred vigyorogva s nem tökmag, gerinccel dögrováson. Roppant nagy kiváltság a tiszta szellem — Én is elvetném bőrömet kacatnak, hogy — mint ő — lényeglöttyöt reggelizzem s ne — mint most — sajtot, lekvárt szopogassak. Hallom, majszol és eidoszt ropogtat… Tovább …

Majd meglátja, Jeff

Melanctha az ő mély kedvességével rámosolygott a doktorra, és igen erősen érezte a maga erejét. — Bizony nem nagyon beszélek, amikor igazán kedvelek valakit, Jeff. Tudja, Jeff, eléggé haszontalan dolog arról beszélni, hogy mit érez egy nő magában. Azt maga, Jeff, jobban látja majd, lassacskán, ha majd igazán érezni kezd. Akkor majd maga sem beszél Tovább …

vajon miért?

Észrevettem, hogy a szűk lakás még a gondolkodást is korlátozza. Én, amikor elgondoltam jövendő elbeszéléseimet, mindig szerettem fel-alá járkálni a szobában. Itt jegyzem meg, hogy számomra általában kellemesebb volt elgondolni műveimet és elábrándozni megírásukon, mint a valóságban megírni őket, de igazán nem lustaságból. Akkor vajon miért? (Dosztojevszkij: Megalázottak és megszomorítottak, Institoris Irén fordítása)