Menjek má’ el anyámba. De előbb
borotválkozzak meg. Nem? Akkor keressek
mást. Büdös vagyok, zuhanyozzak le.
Egyek máskor nemfokhagymásat.
Ne horkoljak má’. Hallom? Forduljak el,
ha lehet. Ne nyúlkáljak sehova. Vagy
előbb fürödjek meg. Vegyek másik
pizsamanadrágot, mert így, ebben,
biztos nem. Meg ne próbáljam.
Akkor meg igyekezzek. Hallom?
Mi lenne, ha kivenném a fülemet a
seggem alól? Jöjjek lefeküdni, ne égessem
a villanyt. Elég má’ a sportból. Halkítsam
le, azonnal. Menjek odébb, ne feküdjek
át a te feledre. Ott lenn se. Ne nyúlkáljak,
ne piszkáljalak. Ez nem simogatás,
hanem ügyetlenkedés. Na.
Lennék olyan szíves, menjek el anyámba.
Ha kérheted. És reggel vigyem le
a szemetet. Hallom?
Ne menjek be cipővel oda. Jöjjek gyorsan,
ott egy pók. Hú de rohadt büdös vagyok,
zuhanyozzak már le. És a zoknikat azonnal
fordítsam ki, mert ki lesznek ám dobva
az ablakon. A ruháim az erkélyen vegyem le,
mert ezeket a kocsmaszagú ruhákat
nem lehet kibírni. Persze, böfögjek csak.
De akkor keressek mást. Állandóan az a
rohadt sörözés. Meg a taxis haverok, mi?
Felejtselek is el. Minél előbb.
Ne is próbáljak meg másnap bocsánatért
esedezni. Ennek már rég nem dőlsz be.
És anyádat többé ne vegyem a számra,
mert ki lesz kaparva a szemem. Micsoda?
Pénteken? Itt? Sör-póker? A haverjaim ide
aztán be nem teszik a lábszagukat, az fix.
Itt nem lesz oroszlánszag, meg sörözés,
meg böfögés. Ja, ebédre jön a mama.
Na, fogjam a kosarat, itt a lista,
Menjek má’ anyámba, és igyekezzek haza.