Kikötői Hírek — orosz (2022. január 5.)

Vass Annamária: Kikötői Hírek — orosz (2022. január 5.)

Tavaly az orosz olvasók, irodalmárok és kiadók számára a könyvvásárok és fesztiválok jelentették a legnagyobb örömöt. Részben azt is sikerült bepótolni, ami az előző évben elmaradt, kétszer (márciusban és decemberben) is megrendezték a Non/Fiction-t, Oroszország legnagyobb és leginkább várt könyves eseményét. A személyes találkozások ismét felpezsdítették az irodalmi életet, decemberben közel 40 ezer ember látogatott el a vásárra, hogy a legfrissebb szépirodalmi és tényirodalmi művek közül válogasson. A Kikötői Hírek Oroszországból érkező 3. része a 2021-es év orosz irodalmi eseményeiből nyújt ízelítőt.


 
Két kerek évfordulót is ünnepeltünk tavaly az orosz irodalomban, 200 éve született F. M. Dosztojevszkij és Ny. A. Nyekraszov. Dosztojevszkij művészete érezhetően a mai napig hat, és nem csak az orosz kultúrában. Számos izgalmas, friss hangvételű cikk született személyéről, a róla kialakult legendákról és munkásságáról magyar szlavisták tollából is, illetve egy kétnyelvű (magyar-orosz) tanulmánykötet is megjelent Dosztojevszkij 200 címen. Nyekraszov emléke kissé már megkopott, életműve kevésbé ismert, de a 19. századi költő hazájában az iskolai tananyag része. A jubileum alkalmából „Nyekraszov-Turgenyev” címmel rendeztek kiállítást, amelyen a két szerző barátságát és szakmai kapcsolatát mutatták be az életükben, karrierjükben fellelhető párhuzamokra fektetve a hangsúlyt.
 
A folyóiratok és színházak O. E. Mandelstam és M. A. Bulgakov születésének 130. évfordulóját sem felejtették el. És ha már évfordulók: a Znamja című irodalmi és társadalmi folyóirat arról is megemlékezett, hogy 30 éve hullott szét a Szovjetunió. Körkérdés rovatában 1991 után született irodalmárokat kérdezett meg a nemzedékükre jellemző szovjetrendszer iránti nosztalgiáról.

Guzel Jahina: „Szerelvény Szamarkandba”

Az év legnagyobb irodalmi vitái Guzel Jahina Эшелон на Самарканд [Szerelvény Szamarkandba] című regénye kapcsán bontakoztak ki. Az írónő 2020-as műve, hasonlóan a korábbiakhoz, ismét egy szovjet történelmi eseményről, az 1920-as Volga-vidéki éhínségről szól. Ezt a máig feldolgozatlan traumát egy kalandos történeten keresztül meséli el. Gyejev parancsnok ötszáz éhségtől elgyötört gyermeket menekít Kazanyból Közép-Ázsiába vonattal, és az út során számos problémát hárít el, de nem egyedül, hisz gyakorlatilag mindenki a segítségére lesz, akivel csak találkozik, álljon az bármelyik oldalon is. Az olvasók szeretik a regényt sodró lendületű cselekményéért, a kritikusok viszont felróják, hogy rózsaszín mázzal bevont történet súlytalanná teszi a tragédiát, és így a regény egy vigasztaló, megnyugtató mese lesz csupán. Azt azonban (a kommunistákon kívül) senki nem vitatja, hogy az orosz társadalomnak szüksége van arra, hogy egészségesebb viszonyt alakítson ki a szovjet múlttal, egyaránt elismerve annak bűncselekményeit és előremutató társadalmi törekvéseit. Az pedig, hogy az utóbbi években élénk diskurzus zajlik ezekről a kérdésekről, főképp Guzel Jahina műveinek köszönhető.

Leonyid Juzefovics: „Filhellén”

 
Mely könyvek nyerték el a legjelentősebb irodalmi díjakat 2021-ben?
 
A Nagy Könyv-verseny első helyén Leonyid Juzefovics Филэллин [Filhellén] című történelmi regénye végzett. A szerző nem először nyerte el ezt a díjat, 2014-ben a Зимняя дорога [Téli út] című polgárháborúról szóló dokumentarista regényéért kapta meg. Legújabb műve is történelmi krónika, ez viszont sokkal régebbre nyúlik vissza: a 19. században függetlenedni vágyó görögök szabadságharcáról szól. Az időbeli távolság miatt az író – aki egyébként történész – jóval kevésbé tudott eredeti dokumentumokra támaszkodni, ezzel viszont több lehetőség nyílt a fikció számára, vagyis arra, hogy leírja mindazt, ami nem valós, de akár meg is történhetett volna. Ez pedig a kritikusok szerint egyértelműen jót tett írásmódjának.
 

German Szadulajev: „Gót levelek”

 
Sokakat meglepett, hogy a Jasznaja Poljana Irodalmi Díjat nem Marina Sztyepnova Сад [A kert] című regénye nyerte el. Művészi megformáltsága alapján ez legalább olyan jól sikerült, mint a győztes könyv. A zsűri azonban a műfajokkal való bátor kísérletezést értékelve German Szadulajev Готские письма [Gót levelek] című esszéregényének ítélte az első helyet. Ez a mű három különböző részből áll, és mindhárom így vagy úgy, de a gótokról szól, akik a mai Oroszország területén alapították meg első államukat, később pedig behatoltak a Római Birodalomba és szétszóródtak Európában. Az első rész a történelmüket meséli el levelek formájában, a második az ukrajnai háborút értelmezi a gótok szemszögéből. A harmadik részben a gótok mítosza már mindent átsző, interjúkban, történetfilozófiai eszmefuttatásokban is felbukkan. Szadulajev művében a gót nép a világtörténelem legfőbb láncszeme, minden modern jelenség oka.
 

Alekszandr Pelevin: „Pokrov-17”

 
A Nacionalnij besztszeller díjat Alekszandr Pelevin kapta a Покров-17 [Pokrov-17] című pszichothrillerért.  A könyv főszereplője Tyihonov egy hulla mellett ocsúdik az autójában Pokrov-17-ben, és képtelen felidézni, hogy mi történt vele az elmúlt néhány órában. A regény túlmutat a jól megírt, fordulatos horrorsztorin. A szereplő, a helyszín és a dátum mind szimbolikus: Tyihonov 1941-ben született, és a Nagy Honvédő Háborúról írt könyve tette híressé, Pokrov-17 egy zárt város, ahova nem lehet szabadon beutazni, a történet pedig 1993-ban játszódik, ami a Jelcin-korszak kezdete volt. Ekkor még senki nem tudta, mire számíthat. A regény viszont bemutatja, hogy hogyan vezetett ez az év a mai putyini Oroszországhoz.
 

Pavel Szelukov: „Egy menekült Szegénylandból”

 
A Nosz-Díjat Alla Gorbunova Конец света, моя любовь [Világvége, szerelmem] című novelláskötete nyerte, melyben az 1990-es, 2000-es évek Oroszországa jelenik meg. Gyerekek, diákok, nélkülözők a hősei, és fiatal költők, akik levertség és eufórikus állapot között egyensúlyozva töltik mindennapjaikat. A novella a kiadók részéről az utóbbi években kissé mellőzött műfaj volt Oroszországban. Idén viszont meghirdették egy új, Valentyin Katajevről elnevezett irodalmi díjat is, amit a Junoszty folyóirat ítél az év legjobb novellájának. Az első díjazott a permi Pavel Szelukov lett Эмигрант из Беднолэнда [Egy menekült Szegénylandból] című novellájával. Szelukov évek óta szinte naponta posztol egy-egy rövid novellát a Facebookon, és eddig három kötete jelent meg.


 
A 2021-es szépirodalmi könyvekről szólva természetesen nem lehet kihagyni Vlagyimir Szorokint és Viktor Pelevint, akik a legtöbbet magyarra fordított kortárs orosz szerzők. Szorokin Garin doktor (Доктор Гарин) című könyve a Hóvihar (Метель) folytatása, és ismét Oroszország elképzelt jövőjéről szól, viszont meglepő módon egyúttal szerelmes regény is. Természetesen Pelevin is a jövőről ábrándozik: Transhumanism Inc. című huszadik könyvében a gazdagok már képesek letölteni a tudatukat az örökkévalóságnak, és elszeparálva élnek tovább, a Földön pedig csak azok maradnak, akik nem engedhetik ezt meg maguknak.  A Szorokin-regény áprilisban jelent meg hazájában, de már magyarul is olvasható. Pelevinnek pedig 2020-as regénye jelent meg nálunk legutóbb A Legyőzhetetlen Nap címen. Mindkettőt M. Nagy Miklós fordította.
 

 
Orosz irodalomban gazdag, boldog új évet mindenkinek!
 
 
Irodalom:
Alla Gorbunov: Konyec szveta, moja ljubov. Moszkva: NLO, 2020.
Alekszandr Pelevin: Pokrov-17. Szentpétervár, ID Gorogyec, 2020.
Dosztojevszkij kelet- és közép-európai olvasatai. Budapest, Gondolat, 2021.
Földes Györgyi – S. Horváth Géza – Szávai Dorottya (Szerk.): Dosztojevszkij 200.
German Szadulajev Gotszkije piszma. Szentpétervár: Limbusz Pressz, 2021.
Guzel Jahina: Eselon na Szamarkand. Moszkva: ASzT, Redakcija Eleni Subinoj, 2021.
Leonyid Juzefovics: Filellin. Moszkva: ASzT, Redakcija Eleni Subinoj, 2021.
Viktor Pelevin: A Legyőzhetetlen Nap. Budapest, Helikon, 2021.
Vlagyimir Szorokin: Garin doktor. Budapest, Gondolat, 2021.