Aligha létezik olyan körülmény, amely ne lenne pontosan megfelelő az Agatha Christie-könyvek olvasására. Ha az ember a tikkasztó nyári hőségben egy kis izgalomra vágyik, ott van a Halál a Níluson. Ha ugyanennek a meleg napnak a végén otthon ragad egy vihar miatt, együtt reszkethet a szigeten rekedt vendégekkel a Mert többen nincsenek olvasása közben. Örök optimistaként hosszú vonatutakon én magam szeretem újranézni a Gyilkosság az Orient Expresszen valamelyik filmváltozatát annak reményében, hogy nekem is lesz lehetőségem kinyomozni valamit. Christie-nek tehát minden alkalomra van megfelelő gyilkossága, de talán kiváltképpen a téli, ünnepi időszak az, ami a legideálisabb körülményeket biztosítja a viszonylag vértelen holttestek élvezetéhez. Nem is meglepő tehát, hogy a Helikon Kiadó az Agatha Christie-életműsorozat egyik darabjaként egy évvel ezelőtt előrukkolt az Adventi krimik című válogatáskötettel, amelyet nem a nyomozó személye vagy a rejtélyek tematikája fog össze, hanem az, hogy a könyvben szereplő minden történet advent és újév között játszódik. Ez a kötet tökéletesen beilleszkedik a hasonló logika alapján készült válogatások sorába: a British Library Crime Classics [Krimiklasszikusok] sorozatának részeként minden évben megjelenik legalább egy karácsonyi témájú kötet, amelyben még mindig népszerű vagy már elfeledett krimiszerzők ünnepi írásaiból válogatnak. 2021-ben például Rupert Latimer Murder After Christmas [Gyilkosság karácsony után] című, először 1944-ben megjelent, könnyed és szórakoztató detektívregényét adták ki újra. A British Library Crime Classics sorozata, illetve az ehhez kapcsolódó, évente megrendezett Bodies from the Library [Holttestek a könyvtárszobából] konferencia a klasszikus krimi rajongói számára ugyanerre az égető problémára kínál megoldást: mit tehet az ember, ha Agatha Christie-t szeretne olvasni, de már minden Agatha Christie-kötetet elolvasott?
A British Library erre a problémára Christie kortársai között véli megtalálni a megoldást: a Crime Classics sorozat a „Golden Age,” azaz „aranykori” (leginkább pedig a két világháború közötti időszakban megjelent) detektívregények újbóli kiadásaival foglalkozik. A sorozatot Martin Edwards krimiszerző és krimikutató gondozza, aki számos, az elmúlt évtizedek során elfeledett szerzőt fedezett fel újra, és bár el kell ismerni, hogy egyik-másik aranykori krimiírót méltán felejtett el az utókor, a Crime Classics-sorozatban rendkívül érdekes, időnként pedig igen bájos címek is megjelennek. Ilyen például a The Division Bell Mystery [A szavazásra hívó harang rejtélye], amelyet Ellen Wilkinson munkáspárti parlamenti képviselő írt 1932-ben, és amely bepillantást enged az 1930-as évek brit parlamenti mindennapjaiba. Annak bizonyítékaként pedig, hogy az amatőr nyomozók életét bearanyozó holttestek tényleg bárhol és bármikor képesek felbukkanni, a karácsonyi tematikájú válogatások mellett találhatók a sorozatban krimigyűjtemények könyvrajongóknak (Murder by the Book [Gyilkosság, ahogy az elő van írva]), Londonban játszódó krimik (Capital Crimes [Fővárosban járó bűnök]), és vasúti tematikájú történetek is (Blood on the Tracks [Vér a sínen]).
Az „aranykori” szerzők hagyatékát azonban máshogy is gondozzák: magyar nyelven is olvasható már több olyan sorozat, amelyekben kortárs szerzők igyekeznek tovább vinni az Agatha Christie és kortársai által megteremtett műfaji hagyományokat. Rhys Bowen Őfelsége kémnője című sorozatában már két kötet is megjelent (Holttest a fürdőkádban; Holttest a könyvesboltban), amelyekben az elvárásoknak megfelelő módon egyre-másra bukkannak fel a holttestek, az amatőr detektívek és olvasóik legnagyobb gyönyörűségére, angol nyelven pedig szinte zavarba ejtően széles a választék. Bár az ebbe a kategóriába tartozó szerzők legtöbbször igyekeznek az aranykori krimi legvonzóbb sajátosságait megőrizni, a műfaj sematikus mivolta arra is lehetőséget ad, hogy a 21. századi olvasó által elvárt szereplőgárda vagy fordulatok is beleilleszkedjenek az újjászületett aranykori krimibe. Cat Sebastian Hither, Page [Ide, Page] című kötete például megnyugtató kiszámíthatósággal vonultat fel számos, a műfajban megszokott karaktert – például a kis faluban gyilkosság után nyomozó kém, a világháborús traumát feldolgozó háziorvos és a szórakozott lelkész személyeiben – az egyetlen lényegi újítás azonban abban rejlik, hogy a kötetben megjelenő romantikus szál két férfi között bontakozik ki. Hasonló tematikával dolgozik K. J. Charles The Will Darling Adventures [A Will Darling-kalandok] sorozata is, bár már kissé inkább a kemény krimi toposzai felé elmozdulva.
Persze az aranykori szerzők más módon is inspirációt nyújtanak: idén jelent meg magyarul Alex Pavesi Nyolc nyomozó című kötete, amely arra tesz kísérletet, hogy matematikai formulákká egyszerűsítse le a klasszikus detektívtörténet működését és feltárja, melyek azok a minimális követelmények, amelyek egy krimi működéséhez okvetlenül szükségesek. A kötet némiképpen emlékeztet arra a kísérletre, amelyet 2015-ben folytatott le három krimikutató – J. C. Bernthal, Dominique Jeannerod és Brett Jacob –, azt vizsgálva, vajon létezik-e valamiféle képlet arra, hogyan építette fel a rejtélyeit Agatha Christie, illetve hogyan lehet az olvasónak a nyomozókat megelőzve kikalkulálnia a megoldást. Bár kérdés, hogy a nyájas olvasó szeretne-e ilyen bonyolult matematikai műveletekbe bocsátkozni, vagy hozzám hasonlóan inkább kényelmesen megvárja, amíg Hercule Poirot nagylelkűen leiskolázza, gondolatkísérletként mindkét vállalkozás meglehetősen izgalmas.
Az egyik jelenleg legnépszerűbb szerző azonban, aki modern köntösbe öltöztetve viszi tovább az aranykori hagyományok egy részét, az kétségtelenül a brit tévésből sikerszerzővé avanzsált Richard Osman. Angolul 2020-ban, magyarul pedig 2021-ben jelent meg első kötete, A csütörtöki nyomozóklub, amely azonnal bestseller lett a világ számos országában, olyannyira, hogy egy brit könyves magazin bejelentette, a folytatásról már nem jelentet meg kritikát, mivel kap az elég visszhangot máshol is. Osman második kötete, A férfi, aki kétszer halt meg valóban nem szűkölködik a publicitásban, és jó érzékkel itthon is az ünnepi szezon kezdetén jelent meg, így, ha valaki ki bírja várni, valóban olvashatja a karácsonyi ünnepek alatt is. Jómagam nem rendelkezem ennyi önuralommal, így a megjelenés után nem sokkal már meg kellett tudnom, milyen bűnügyben nyomoz a kenti nyugdíjasfalu négy rettenthetetlen önjelölt detektívje. Bár Osman regényei – a műfaj számos hasonló tagjával együtt – tömörségben meg sem közelítik Agatha Christie kompakt cselekményeit és biztos kézzel, lényegretörően megrajzolt karaktereit, a sorozat bája tagadhatatlan. A férfi, aki kétszer halt meg sem okoz csalódást: a cselekmény nem szükségtelenül körmönfont, ugyanakkor tartogat meglepetéseket, a túlbuzgó nyugdíjas nyomozókat pedig képtelenség nem megkedvelni – mint például a titkosszolgálati múlttal rendelkező modern Miss Marple-t, azaz Elizabeth-et, vagy a Poirot-hoz hasonlóan módszeres és a kis szürke sejtek munkáját tanulmányozó nyugdíjas terapeutát, Ibrahimot.
A jó hír tehát, hogy akár modern, akár klasszikus körítésben szeretjük a holttesteket, felkészülten vághatunk neki az idei ünnepeknek. Ha pedig minden kötél szakad, még mindig újra lehet olvasni a Poirot karácsonyát.
Irodalom:
Rhys Bowen: Holttest a fürdőkádban. Budapest, Lettero, 2017.
–. Holttest a könyvesboltban. Budapest, Lettero, 2019.
Agatha Christie: Adventi krimik. Budapest, Helikon Kiadó, 2020.
Rupert Latimer. Murder After Christmas. London, British Library Publishing, 2021.
Richard Osman: A csütörtöki nyomozóklub. Budapest, Agave, 2021.
–. A férfi, aki kétszer halt meg. Budapest, Agave, 2021
Alex Pavesi: Nyolc nyomozó. Budapest, Agave, 2021.
Cat Sebastian. Hither, Page. Magánkiadás, 2019.
Ellen Wilkinson. The Division Bell Mystery. London, British Library Publishing, 2018