Keskeny és görönyös az aszfalt. A fa mögött bagoly huhog. Egy háztetőt keres magának. A házak fehérek, és csöpögnek a mésztől.
Windisch köldöke alatt csökönyös szerszámát tapogatja. Közeledik a szél. Kopogtatja a deszkát. Varr. A szél zsákot varr a földbe.
Windischnek fülébe cseng a felesége hangja. Azt mondja: „állat”. Minden este csak annyit mond, hogy „állat”, amikor Windisch odafordul hozzá és rászuszog az ágyban. Két éve kivették a méhét a hasából.
(Herta Müller: A varrógép [részlet], fordította: Karácsonyi Noémi, in: Herta Müller: Fácán az ember, semmi több, Cartaphilus Könyvkiadó, 2012., 19.)
Fotók: Valuska Gábor
Forrás: litera.hu