Annyira szeretsz élni?

Mellkasfölvételek. Valameddig föltételeznek valamit a röntgenezők. Susognak. Xaverban már-már felörvénylik a szorongás. Aztán még sincs semmi. A feszültség eloszlik. Annyira szeretsz élni? Szégyelld magad. És mindig azonnal a gyerekekre gondol az ember. Nekik kell a jogcímet szolgáltatni ahhoz, hogy akarhasson tovább élni.

(Martin Walser: Lélekedzés [részlet], ford.: Bor Ambrus, Magvető, 1982, 167.o.)