— Végeredményben egészen egyszerű lány — mondta mindenki —, boltilány. — Mit jelent ez? Más asszony se tud semmit, s nem tanult. Az ilyen beszéd rá akar valamit varrni egy ember ruhájára, valami jelet a hátára, ahonnan el se távolítható. Hogy valamit kell az embernek tanulnia, az embernek legyenek elvei, társadalmi magatartásra van szüksége, így mondják, öntudatra. Ember: ez olyan megbízhatatlan valami.
(Robert Musil: Törless iskolaévei [részlet], ford.: Bor Ambrus, Petra-Szabó Gizella)