Határtalan napok — a Műúttal

A Miskolci Nemzeti Színház hagyományteremtő szándékkal új fesztivált indít útjára 2013 tavaszán. Április 5–7 között három napon keresztül három határon túli magyar városból három művészeti ág alkotói, előadói találkoznak Miskolcon. Az első Határtalan Napokon résztvevő városok: Kassa, Marosvásárhely és Szabadka.

hatartalan

A Miskolci Nemzeti Színház hagyományteremtő szándékkal új fesztivált indít útjára 2013 tavaszán. Április 5–7 között három napon keresztül három határon túli magyar városból három művészeti ág alkotói, előadói találkoznak Miskolcon. Az első Határtalan Napokon résztvevő városok: Kassa, Marosvásárhely és Szabadka. A részletes program a színház honlapján olvasható.

A Műút szervezésében mindhárom napon 17 órától a Játékszínben a három régió alkotói, irodalmi műhelyei, folyóiratai mutatkoznak be:

április 5-én (pénteken) a Felvidék: Térerő (és aki mögötte van) — Csehy Zoltán, Mizser Attila, Németh Zoltán, N. Tóth Anikó; KÖZVETÍTÉS ITT!

április 6-án (szombaton) a Vajdaság: Passzázs, passzió, obszesszió — vajdasági alternatívák — Tolnai Ottó, Tolnai Szabolcs, Erdély Andrea, Radics Viktória;

április 7-én (vasárnap) Erdély: Látó Irodalmi Színpad — Öt író, egy színpad — Demény Péter, Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Szabó Róbert Csaba, Vida Gábor.

 

Mindhárom programunkat élőben közvetítjük portálunkon!

 

0326aTérerő (és aki mögötte van)

 

Nem minden határ határ. Mi több, minden határ egy bizonyos határon túl inkább előny. Másképp nincs is értelme. Aminek tere, annak ereje van, és fordítva. Ezt az adó és vevő, beszélő és hallgató — író és olvasó — egyaránt sejti. Érzi a terét. Sejti az erejét. Sejtje a tere. Sejtje az ereje. A szolgáltatója. A hálózata.

És vannak a hálózatoknak alternatívái. Létezik, létezhet egyszerre többféle térerő. A kereső listázza, csak a szolgáltatótól függ, mire kapcsolódsz. A táj, a terep másképp, más módon rezonál. Máshol. Ha egy szöveggel találkozunk, jelek, kapcsolódási pontok tűnnek fel az olvasó, a hallgató számára, amelyek interpretációja és/vagy megértése egyfajta jártasságot igényel, a megértéshez részben szükséges a kontextusok (nyelvi fordulatok, irodalmi toposzok és valós helyek) előismerete. Az eltérő előismeretek különböző prekoncepciókat és olvasásmódokat eredményeznek. De megnyugtató, mert mindezek mögött létezik egy alkotó. Egy megbízható szolgáltató. Ez az ön terepe. Térereje.

A térerő szó asszociációs bázisa, genealógiája egy vizsgálódás során árnyalhatja az értelmezést (a versét, prózáét és egy kultúráét egyaránt). De maga az irodalmi szöveg felismerése is jelentőséggel bír, hiszen egyfajta kánon szerinti olvasást mutat, azt, hogy „belül” vagyunk egy határon. De van, aki „kívül” van, vagy épp más kánonok, hálózatok mentén olvas, értelmez és ítél. De az onnantól lesz csupán határ, hogy találunk, kitalálunk, kijelölünk egy vonatkozási pontot, amely meghatározza, behatárolja az értelmezést, sőt magát a megértést is. Ez lesz a terepünk, az irodalmunk, a kultúránk — a keret, amelyben viszonyulásokat, mintázatokat keresünk. A roamingot. Alkotót kutatunk, szolgáltatót.

Ezen a rendezvényen a következő szerzők és szöveghálózatok állnak készen, hogy hatást gyakoroljanak készülékeikre: Csehy Zoltán, Mizser Attila, Németh Zoltán, N. Tóth Anikó.

(Április 5. [péntek], 17:00, Játékszín) KÖZVETÍTÉS ITT!

 

0326cPasszázs, passzió, obszesszió — vajdasági alternatívák

 

Passzázs mint átjáró a művészetek, nyelvek és kultúrák, diszciplínák között, átkelés a határokon.

Passzió mint szeszély és szenvedély, az idő feltöltése, a művészet, mint amiben végre kedvünk telik.

Obszesszió mint megszállottság és munka, mint szökés a ráció nyereségorientált táboraiból, mint ami bolhát ültet a fülekbe.

Egy palicsi művészcsaláddal lesz találkozásunk, Tolnai Ottóval, Vajdaság legjelentősebb írójával és költőjével, valamint fiával, Tolnai Szabolccsal, a filmművésszel, akinek első filmje ugyanúgy Bácskában bolyong, mint az apja hősei.

Tolnai Ottó többek között a Balkáni babér című verseskötetéből olvas fel, Szabolcs Nyári mozi című filmjét fogjuk vetíteni, melyben Lajkó Félixszel is találkozunk, és láthatunk egy különleges lírai performanszot, Erdély Andrea szabadkai színésznő önálló alkotását, mely Tolnai Ottó verseit mutatja fel „más eszközökkel”.

Az alkotókkal Radics Viktória irodalmár beszélget szenvedélyeikről, a művészetek közti csavargásaikról, kísérleteikről és kockázataikról, Bácska ihletéséről és fojtogatásáról. Hol a művészet mostanában? Mi módon lehetséges egyetemességre törni? És hogyan lehet a megszállottságunkkal együtt élni? Vers, film, kép, színészet — egyik sem marad meg a szokványos keretek közt. A vajdaságiak kirúgnak a hámból.

(Április 6. [szombat], 17:00, Játékszín)

1_2_Lato_Vida_Lang_KAF_SzaboRobert_Demeny
Látó Irodalmi Színpad — Öt író, egy színpad

 

A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztői által 1991-ben megalapított Látó Irodalmi Színpad erdélyi viszonylatban az egyik legnagyobb múlttal rendelkező irodalmi rendezvénysorozat. A megalakulása óta eltelt huszonkét évben közel kétszáz irodalmi estet és felolvasóestet sikerült megszerveznünk az Irodalmi Színpad keretében. A Marosvásárhely szépirodalmi védjegyévé váló rendezvényeken felléptek különböző szerzői gárdák, csoportosulások, irodalmi szerkesztőségek, de szerzők is a világ minden tájáról, elsősorban a magyar nyelvterületről. A kihelyezett Irodalmi Színpadok keretében pedig a Látó szerkesztői járták be a Kárpát-medencét, felolvasva műveikből Bécstől Bukarestig. A havonkénti rendszerességgel megrendezett Irodalmi Színpadokon olyan szerkesztőségek fordultak meg, mint a Hitel, a Tiszatáj, a Jelenkor, a Holmi, a Parnasszus, a Pannon Tükör, az Élet és Irodalom, a Székelyföld, a Korunk, a Helikon, és olyan szerzők léptek fel, mint például Kányádi Sándor, Király László, Szilágyi István, Esterházy Péter, Petri György, Visky András, Tompa Gábor, Bogdán László, Bodor Ádám, Kornis Mihály stb., valamint magyarországi írószervezetek, a József Attila Kör, a Magyar Írószövetség és a Szépírók Társasága is bemutatkozott több alkalommal is. A Sziget kistestvéreként ismert, tíz éven át Marosvásárhelyen szervezett Félsziget Fesztiválon irodalmi sátort működtettek Olvass a sörök között! jelszóval.

Miskolcon a Látó öt szerkesztője fog felolvasni műveiből, úgymint Demény Péter, Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Szabó Róbert Csaba és Vida Gábor. Az estjeikre jellemző komoly komolytalanság most sem fog elmaradni, ha Önök kíváncsiak, milyen az, amikor öt író egy színpadon improvizál, rímel, felesel és prózában mellébeszél, feltétlenül látogasson el a Látó Irodalmi Színpad miskolci kiadására!

(Április 7. [vasárnap], 17:00, Játékszín)