Horváth Eszter: Versek


Készen

Egy uniós projekt keretében
egyszer egy kórházba mentem felolvasni.
A nőn, aki velem szemben
az ágyon feküdt,
látszott
az olvasás méltósága.
Ha egyszer nagyon elkezdenék félni,
hogy anyám meghal,
neki is felolvasok majd.
Csak nehogy elkiabáljam.

Mire készen állnék,
a projekt további bevételéből
egy idegen lány ülne
az ágya mellett.

 

Okosakat

Okosakat beszélsz, mondja anyám.
A lábát kötözöm, férfiakról beszélünk.
Az okosakat – mint kiderül –könyvekből vettem.
Berögződött mintaként
mosom és törlöm a tányért.
A munkahelyemen, egy étteremben
a kollégám is úgy véli, okosakat beszélek.
Nem tudja – én sem –
hogy az okos dolgok közben anyám lábát
rosszul kötöztem be.
A helyzet nem tragédia,
továbbra is beszélek otthon és az étteremben,
pont elég okosan,
csak a bekötözéshez kell ápolót hívni.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük