…a fényességes telihóóóóóóóódat


Mi tagadás, a másoknak ásott verembe magam estem bele, amikor a manhattani Tizenhármas Klub ajtónállóját megkérdeztem, benézhetnék-e egy pillantásra. Odabent igen sötét volt.
— Teljes tisztelettel, elnök úr — mondta erre ő —, szabad kérdeznem, 13-as ön?
— Nem — mondtam én. — Maga is tudja, hogy nem.
— Akkor pedig muszáj megkérdeznem, amit meg muszáj kérdeznem — mondta ő. — A legmélyebb tisztelettel, elnök úr — kérdezte —, miért nem megy, oszt bassza meg a hullócsillagot? Vagy éppenséggel miért nem bassza meg a fényességes telihóóóóóóóódat?

(Kurt Vonnegut: Börleszk avagy nincs többé magány. Borbás Mária fordítása.)

 

One Reply to “…a fényességes telihóóóóóóóódat”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük