Legyek halk, hogy értsem szavát?

Vagyis legyek könnyű léptű, hogy én is ráleljek? Legyek erős járású, hogy el ne tévedjek? Legyek halk, hogy értsem szavát?  Legyek hangos, hogy messzire űzzem tőle a viszályt? De hisz ilyen vagyok, apát! Gyengéd és erős, halk és hangos, óvatos és merész, tűnődő és serény, derűs és komor, könnyed és gyötrődő, józan és álmodó. És még sok minden más, mi égi és földi egyaránt – felelt Lin-csi apát…

 

(Su-la-ce: Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában. Közreadja Sári László. Magyar Könyvklub, Budapest, 1999)