Kántor Zsolt: A műgond és a nyűgös ego


A legkézenfekvőbb kételyeket is vissza lehet csomagolni és rögtön feladni a feladónak!  Az észnek. Ez lesz az a felemelő finomság, cizellált ékesség, amely viszi előre Freud tanár Urat. A mimika megmutatja, mennyire erős a lélek. Minden nappal fogy a tudás, azzal is, hogy tudjuk. Kopik. Mondta Jung. Szemantikailag a megismerés sok esetben maga a létezés kikerülése, kijátszása.  A cselekvés elhalasztása. A tett halála. A tökéletes nem tudás volna a teljes nyugalom? Feküdni a tengerparton és bámulni a vitorlás hajókat. A bolond műgond.

One Reply to “A műgond és a nyűgös ego”

  1. Lévinas szerint egyben kijózanodást is jelent a másik felé való odafordulás.
    Mezei Balázs tárgytalan figyelésnek, gondtalan virrasztásnak nevezi ezt, ami
    szerinte különösen az inszomnia jelenségével szemléltethető jól.
    Lévinas egyik interjújában Vaszilij Grosszmannt említi, az orosz írót, aki
    Sztálin halála után könyvet írt Élet és végzet címmel. Fő gondolata, hogy
    végidőkbe jutottunk, mert Hitler és Sztálin után minden, ami emberi, végső
    válságba került. Az egyetlen, ami még maradt, az egyik ember jósága a másik
    iránt. Könyve az ember teljes embertelenítését meséli el, ahol csak a jóság
    maradt. Tekinthetünk erre úgy, mint Lévinas etikájának egyik meghatározó
    gondolatára.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük