Kántor Zsolt: Leberknödelsuppé

Májgombócleves

Irgalmatlanul sűrűre főzöd, kelbimbóval.
Takarékosan felhasználsz mindent.
A csimbókot levágod. A mócsingos okoskodást.
S összegyúrod a liszttel a darált szubsztanciát.
S hálásan egyesülnek ujjaid között a nyűgös anyagok.
Kezdet és következmény egymásba nyomul.
Közben a kötényedet felhajtod s nincs rajtad bugyi.
Pedig vége a nyárnak és mégis — hajlandó vagy megmutatni.
Akár sajtreszelés közben vagy habverés alatt.
Megunhatatlan maradsz.
Suttogod: a jó gondolkodás cselekszik.
Ahogy Isten elválasztotta a sötétséget a fénytől.
Úgy töltöd át az egyik tojáshéjból a másikba
a sárgáját. A világosság lefolyik a combodon.
Én nem gondolkodom. Lenyalom.
Fáj az a csinos csípő. Mondod. És nem nevetsz.

2 Replies to “Leberknödelsuppé”

  1. Lévinas ugyanis csak nagyon keveset beszél a társadalom előtti erkölcsi rend
    milyenségéről, mindemellett az aktuális társadalmi helyzet elemzését sem
    szorgalmazza igazán. Ránk hagyományozott írásai túlnyomórészt a felelősség
    végtelen igényét taglalják, újra és újra, számos perspektívából megközelítve.
    Filozófiai és teológiai magyarázatainak kitüntetett alanyává vált az etikai
    végtelenség eszméje. Okkal feltételezhetjük tehát ennek a mondanivalónak a
    tétjét, melynek megértésénél feltétlenül látnunk kell a tan szellemi környezetét.
    A megfelelő beágyazottság nélkül ugyanis joggal tűnhet egyszerű
    prédikációnak a szentség eszméje, ami csak a teológia hagyományának lehet
    része. (Bárányos Edit: A felelősség problémája Levinasnál)

  2. Szerzőjének irányát, célját ugyanis az értelem, a jelentés keresése szabja
    meg. Nehezebben járható út ez, mint ha eleve lemond valaki a megtételéről. Könnyebb
    ugyanis elvetni azt a meggyőződést, sőt, illúziónak nevezni, hogy az irodalomban lehet
    valamilyen igazság vagy egy elképzelt világ valósága, lehet az írásnak körülhatárolható
    értelme, s könnyű azt állítani, hogy az irodalom mindenképpen csak félreolvasható és
    félreérthető (J. W. Riddel 1979: 248), mint végigvezetni az értelmezésre irányuló gondolati
    kísérletet, összegyűjteni a megértéshez szükséges adatokat, megismerni az értelmezésre szánt
    mű létrejöttének minél több megragadható körülményét. (Szepes Erika)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük