Szekrényes Miklós: Hakni (2)


„[…] az utazás egy filmhez hasonlatos,
amelyben véletlenül én is szerepelek.”
(Ilma Rakusa:
Lassabban!, Fürjes Gabriella fordítása)

Alig két perce indulhattunk el a benzinkúttól, mikor arra lettem figyelmes, hogy nincs mire figyelmesnek lennem. Persze az autópálya eleve ilyen képződmény, elkerüli a lakott helyeket, s akár órákig úgy érezheted, ebben az országban, ebben az autópálya-világban a nagy büdös semmit csak tök egyforma benzinkutak és autós pihenők monoton váltakozása tagolja. Tehát a kint eddig sem volt érdekes. De a valós időtől és tértől elszeparált guruló kapszulánkban olykor történt valami megtorolható. Például Bradykét idegesítette a legkisebb zaj is. Csak teljes csendben tudott igazán koncentráltan vezetni, s mivel mi mindenféle zajokkal és zörejekkel sugaraztuk út közben, ő folyamatosan morgolódott. S mivel már percek óta nem hallottam elfojtott káromkodását, arra a következtetésre jutottam, hogy mindenki hallgat. De ebből a hallgatásból ordított a fáradtság és a közömbösség hiánya. Mintha inkább valamiféle rejtélyes várakozás bújt volna homogenitása homályos sarkaiban. És ahogy hátizsákommal ölemben e talányon töprengtem, egyszerre valami hideg nedvesség indult lassú túrára testem köldöktől térdig terjedő szakaszán. Egy pillanatra megemeltem az ölemben fekvő hátizsákot, s közben, szinte csak a szembogaramat mozdítva, oldalra sandítottam. De akkor már robbant is a röhögés. Kaján mondatszilánkok repkedtek az utastérben. Mi van, elfelejtetted elrakni? Anyukám, otthon hagytad az inkontinencia gyógyszeredet? Elszállt a betéted, bébi? Még Brady is bepróbálkozott egy gyenge poénnal, amiről lesírt a sajnálat általi önigazolás szánalmasan hónaljszagú kísérlete. Huhh. Alfába raktam magam, eltüntettem minden, a tudatom irányába törtető hangot, s kihúztam a zsákom cipzárját. A bontatlan ásványvizes palackom kupak nélkül hevert a nyirkos zsákfenéken, mellette egy Bukowski-kötet: téves partra sodródott szivacs. Tudtam, naná, hogy tudtam, összeesküvés áldozata lettem, és tudtam, frankón tudtam, kik is azok a tuggyukkik. Okés, jó móka volt, mondtam őszinte mosollyal őszintétlen arcomon, de a következő benzinkutat stoppoljuk. Szárítkozhatnékom támadt. Erre az Abajdócok* négyötöde egyszerre üvöltött föl: De hát most indultunk el!

Aztán csak megszántak. Megálltunk a harmadik kútnál. Ázott zsákom ágyékom elé szorítva beromboltam a shopba, s míg lesütött szemmel, de határozottan a budi felé haladtam, elképzeltem, hogyan varázsolom majd a kézszárító magasságába átázott testrészeimet, s milyen arcot vág egy gyanútlan hogyozó, mikor meglátja mutatványom. Bab úr egy világvégi hogyoldában. Hangosan felröhögtem. Többen felém kapták tekintetüket, de közben elértem a sugárfertőtlenített zónát, így nem láthatták, milyen vígan lógázza apró lábacskáit a döbbenet csalódott orcámon. A rohadt életbe. A falon nem a hagyományos, fejmagasságban elhelyezett kézszárító várta érkezésem, hanem egy kézbedugós. Most mi legyen? Próbáltam a szűk nyílásba erőltetni egyik combomat. Majdnem olyan reménytelen kísérlet volt, mint mikor gimiben filozófia fakton a feje tetejéről a talpára akartuk billenteni a ravaszdi Hegelt. Előkaptam zsebemből a mobilom, és Maldorort hívtam. Szasz, nem száradok, hozz már, légyszi, egy gatyót. Mindegy milyet, csak száraz legyen. Maldi nem siette el. Kábé tíz perc múlva dugta be sunyin vigyorgó pofáját a retyóajtón. Hirtelen csak ezt találtam, rebegte szűziesen, s átnyújtotta az Abajdócok kanárisárga rövidgatyóját.

Miután ázott pantallómat a zsákba gyűrtem, bakancsban, rövidnadrágban, sálsapkanagykabátban próbáltam feltűnés nélkül átosonni a shopon, de Maldi mentegetőzve a szorgosan vásárló kisemberek felé fordult, megfogta a karomat, rám mutatott, és elbődült: Ladies and gentlemen! He is a world famous senior football player. Does anybody want an autograph?

____________

* abajdóc (abajd-oc) mn. és fn. tt. abajdoc-ot. Mondjuk holmi terményekről, nevezetesen gabona-nemüekről, melyek másneműek- vagy fajuakkal kevervék, elegyítvék, pl. búza és rozs, különféle fajú káposzta stb. Szélesb ért. holmi keverék, zagyvalék, öszve nem illők vegyüléke. Átv. ért. különféle fajú, nyelvű népek, emberek sokasága, vagy a mi vérkeverés által elfajúlt, elkorcsosodott. Abajdóc népek, lakosok. Abajdóc csőcselék. Székelyes tájejtéssel: abajnac, gőcsejiesen: abanajc. Alapérteményénél fogva úgy látszik, hogy gyökre nézve a habar igével egyezik, mintha volna habardóc, azaz, öszvehabart, kavart, zavart valami. Képzésre nézve hasonlók hozzá: gombóc, gombalakú tésztásétel, daróc, darabos, durva szövet, vadóc, vadzab, martalóc. Az oc vagy óc képző os-ból változott át, mintha volna: abajdos; így harpac am. horpas, gömböc am. gömbös. (Forrás: http://abajdoc.szojelentese.com/)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük