Szeretve tisztelt Szent Pál, kedves Pali Bácsi!
Ha jól értem, az Ördög a disznóvágáskor is jelen van. Szeretném tudni, hogy hova álljak, szóval, merrefelé kell keresni az ördögöt? A Böllérben? A disznóban? A vérben? Vagy hol?
Alázattal: egy elsődisznó-vágó
Kedvesem! Az ördög mindenütt ott van, csakúgy, mint a mi Atyánk, de az ördög a legeslegjobban mégis a pálinkát szereti — ellentétben a mi Mennyei atyánkkal, aki minket szeret a legjobban. A Bölcsek megpróbálkoztak avval, hogy eligyák az Ördög elől a pálinkát, de hasztalan — az Ördögnek mit sem ártottak vele, ellenben az ő bölcsességük erőst megfogyatkozott. Mert eljön a nap, aztán a másnap, amikor igen homályosan látunk, de ez érthető, mert kicsiny, ámde erőszakos manók ütögetnek csengő-bongó kis kalapácsaikkal hegyes acéltüskéket a szemgolyónkba a koponyánk belsejéből. Ne akarj hát ravaszabb lenni az ördögnél!
Kérdéseid mindazonáltal lényegretörőek, és jól sejted: a disznó és a böllér egyek a vérben, de ez még nem az ördög. De nem is az ellenkezője, nem a szentháromság, az ennél sokkal bonyolultabb. Éppen ezért jobban teszed, ha a szentháromságról elmélkedel, mint ha disznót vágni mégy. De ha már elkerülhetetlen, akkor ne kerüld el, mert izgalmas élményekkel leszel gazdagabb.
A disznóvágók nem azért kelnek olyan korán, hogy megelőzzék az ördögöt, mert az ördög sohasem alszik, és gyorsabb mindannyiunknál, hanem mert hosszú az ő munkájuk és telve keserűséggel, miként a disznó belei. Hogy ezt a keserűséget a pálinka miként édesíti meg az ő ízével, az a nagy titkok egyike.
Óvakodjatok a legnagyobb rossztól! Inkább vágjátok el a torkát, folyassátok ki a vérét, égessétek meg tűzzel, daraboljátok fel és daráljátok le, majd töltsétek vissza ennen beleibe, semhogy gyöngyeiteket eléje vessétek.
De reménykedj, mert a közhiedelemmel ellentétben nem azok leszünk, amit megeszünk, hanem azzá leszünk, ami megesz. Van akit a méreg, van akit titkos féreg foga rág, s van akit a félelem mardos. Bizony mondom, rosszabb ez mindennél, ami a disznóból származik. Mert a tisztátalan állatot, ha meg is eszitek részben vagy egészben (jól átsütve, hm), akkor is megtörténhet veletek a csoda, mint énvelem, mikor még magam is hódoltam a bűnnek, és egy hasonló alkalomkor boldogult nagyanyám megjegyezte: tiszta állatok vagytok!
Ha a magam kísértéseiről számolnék be — amit nem szívesen teszek —, akkor talán azt mondanám, az ördög a tokaszalonnában bujkál, és van úgy, hogy nem szabad ellene állanunk a gonosznak, miként azt a Mi Urunk javasolta.
Mindazonáltal azt üzenem, hogy ne keressed te az ördögöt, mert majd megtalál az téged úgyis, és akkor lesz fogaknak csikorgatása, meg öklendezés és tarka hányás, vagyis semmiképpen ne feledkezzél el a savanyúról! Ennyit tehetsz, a többi kegyelem.