Oláh András: ha halva talállak


az iskolakert kihalt gesztenyéinek
feszíti hátát az első szerelem
de elégtünk az álmok rövidzárlatában
érvényesült a lenyelt sírások egyszeregye:
gyilkos szavak szövődménye lettél
elrontott másolat… az okok elvesztek
s amit találtam az mind üres már
csak a sérülés örök — gondolj bármit —
pedig arra kértél hogy támasszalak
majd fel ha szívemben halva talállak

Megjelent a Műút 2016057-es számában

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük