A királynő szobrát kőszarkofágba helyezik.
Be kell törnöd, és le kell söpörnöd
az összes ráhullott levelet,
ha audienciát kívánsz, így jelezheted.
Pedig hányszor vonultam végig a parkon,
át a fák sorfalán,
ha látni kívánt kőnagymamám.
A királynő hálóingben kóborol az utcán,
közben a tudattalanja folyton hívogat.
Tolvajkulccsal lépek az álmába,
s szól: be akarnak törni,
úgy mozog az ajtó előtt a sámli,
mint asztaltáncoltatás alatt.
Besurrannak és elvisznek mindent.
Hímzett zsebkendőt és ezüstkanalat,
a napok csipkéit, a porrá omlott rózsaszirmokat,
a teában táncoló tündért
lepréselik és mozsárban törik,
a levegőben szálló aranycsillámok ezreit
partvissal üldözik és a kukába vetik.