Seres Lili Hanna: Bent


Ha akkor ott bent
mégis megfojt
a köldökzsinór.

És így, hogy mégsem,
maradtam volna
lebegni benned,
míg meg nem halsz.

Talán ezért a tó,
a fojtva élvezés,
a jóleső zuhany.

Hogy zúgó agyam
forró anyaméh.
Hogy légbe fullad
égő szemem.

Magadba mikor
veszel már vissza.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük