Bál Haragja

A hatalmas állatok összeroskadtak, egyik a másikra zuhant. Valósóságos hegy emelkedett belőlük, s a tetemek és fegyverzetek e halmán egy roppant elefánt, a Bál Haragja nevű, láncok közé keveredett lábakkal ott üvöltött egész estig, egy nyíllal a szemében. (Gustave Flaubert: Szalambó – fordította Bartócz Ilona)

Hiszek…

Hiszek abban, ami igaz, hiszek abban, ami nem, és hiszek abban is, amiről senki nem tudja, igaz-e vagy sem. Hiszek a Mikulásban, a húsvéti nyúlban és Marilyn Monroe-ban, a Beatlesben és Elvisben. Hallgass ide – hiszek abban, hogy az emberek tökéletesíthetőek, a tudás végtelen, hogy a világot titkos bankkartellek irányítják, a Földet rendszeresen látogatják az Tovább …

típus

– Hallgasson ide, tudni akarja, ki vagyok én? – Igen, igen! – A szó szoros értelmében? – A szó legszorosabb értelmében! – Hát tessék, megmondom: én — típus vagyok. (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Fehér éjszakák [részlet], fordította Devecseriné Guthi Erzsébet)

Darázsgyár

Engem soha nem anyakönyveztek. Nincs születési anyakönyvi kivonatom, nincs társadalombiztosítási azonosítóm, nincs semmi, amiből kiderülhet, hogy létezem, vagy hogy valaha a világon voltam. Tudom, hogy ez bűn, ahogy az apám is tudja, és azt hiszem, néha azért megbánja a döntést, amelyet tizenhét évvel ezelőtt, hippi-anarchista vagy mit tudom én, milyen korszakában hozott. Nem mintha nagyon Tovább …

boldog író

Boldog az az író, aki — tudomást sem véve az unalmas vagy visszataszító, a maguk elszomorító mivoltában megdöbbentő jellemekről — csak olyan jellemeket ábrázol, amelyekben magasrendű emberi méltóság nyilvánul meg […]. (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Holt lelkek, fordította Devecseriné Guthi Erzsébet)

vagy sem

A Nagyításnál az volt a problémám, hogy elvont formában kellett újrateremtenem a valóságot. Én a „jelen valóságot” akartam megkérdőjelezni, ez a film vizuális részének lényeges eleme, ha figyelembe vesszük, hogy egyik fő témája: látjuk-e vagy sem a dolgok igazi valóját. (Michelangelo Antonioni: Londonban készült, de nem angol film [részlet], ford.: Csantavéri Júlia, in: Michelangelo Antonioni: Írások, beszélgetések, Osiris, Tovább …

feltekeredik a menny

Az első napon éket ver a földbe az átlátszó angyal. A másodikon meggyullad a levegő fekete lánggal. A harmadikon kettéússza a tengert a skizofrén dög. A negyediken feltekeredik a menny, mint a pergamen. Az ötödiken megnő a rang és a mód s a szívben a prés. A hatodikon forró kátrány levében megtisztul a kor. A Tovább …

A barna zongora

[PAUL SACHER] 77 1940. augusztus 15. [SCHÖNENBERG] [PRATTELN (BASEL)] Kedves Bartók Úr, néhány szép és pihentető hetet töltöttünk Saanenban. Gondolataink gyakran jártak eközben Önnél és feleségénél. Ha kedvük és lehetőségük lesz a közeli jövőben Svájcba jönni, hogy nyugalomban kipihenjék magukat, a kis ház a hegyekben mindenkor rendelkezésükre áll. Nagyon örülnénk, ha erre alkalmuk lenne. [Vagyis, Tovább …

Gesztus

Josiane-nak megrögzött szokása volt, hogy széttárta és összezárta az ujjait, amikor valamilyen szenvedélyes dolgot mesélt. (Julio Cortázar: Egy másik égbolt, ford.: Imrei Andrea, in: Julio Cortázar: Átjárók, L’Harmattan, 2005, 18)

valami történni fog velem

A fánkjaimmal egy sövény mögött húzódtam meg a Jackson téren, és el is aludtam. Nyirkos, forró éjszaka volt, és álmomban hangokat hallottam, később pedig mintha muzsikaszó érkezett volna a folyó felől. Mikor valamennyi hang elhalt, fölébredtem, elfordítottam a fejem, és azonnal tudtam, hogy figyelnek. Úgy egyméternyire tőlem két patkány üldögélt. Bepisiltem, négykézláb hátráltam, hogy felálljak; Tovább …