friss műút

Legfrissebb

Napindító

Vidám látvány

Mindent elemésztettek a lángok: a templomokat, a csűröket, egyiket a másik után, a kazlakat, ahonnét a legmagasabbra csapott a tűz, a gerendákat, amelyek rőt tűzszakállukkal egymás után egyenesedtek fel a sötétségben, hogy azután már világosban zuhanjanak a mélybe. Még húsz kilométer távolságból is jól megfigyelhető, hogyan ég egy falu. Vidám látvány volt. Egy-egy olyan kis […]

Tovább »
Szembe’ van

Szállnak a felhők és útközbe’ megállnak. (– Látja a hajnalt, aki nem tud elaludni. –) Lassan hajnalodik. S két izmos kovács Súlyos pőrölyökkel kezdi üzletét. Sötét a tér még, de halkúl a tenger. S hol az éji halász már útjáról visszatért, A sötét öbölből kolduló barátok Hosszú kosarakban hordják a halat. Sötét a tér még, […]

Tovább »
Vasárnap (7)

Rendőri büntetés indoklása: „mivel fehérre volt festve”. (Günther Brus, 1965)

Tovább »
Szombat (6)

Nekem imponált ez a képesség, a megalkuvásra képtelen szellem lenyűgöző ereje, a kulturált bizonyosságtudat. A törékenysége biztos tudatából fakadó sérthetetlenség. A mások eredményeit elismerő, de hibáira könyörtelenül rámutató, sosem bántó, de szigorú forma. Nem ajánlom, hogy ezzel bárki is kísérletezzen, ez vagy van, vagy nincs. Úgy hívják: karizma, de kell hozzá más is, ez a […]

Tovább »
Péntek (5)

Nem vagyok Frank Zappa, nem vagyok Franz Kafka Budai srác vagyok, bejárok Franzstadtba Nem vagyok Chuck Berry, nem vagyok Csák Máté Nem vagyok külföldi, de nem is Árpádé Nem vagyok Lukács György, nem vagyok George Lucas Csak metafizikai munkás és űrutas (Pajor Tamás: A keskeny úton [részlet])  

Tovább »
Csütörtök (4)

A cigit szívni elfelejtem, eldobni tékozlás, szorongatni unalmas és ujjbegyszikkasztó. (Tandori Dezső: Am Hof [részlet])  

Tovább »
Szerda (3)

Drága barátnőm, ugyanaz a kocsma. Ugyanazok a giccsek a falon, ugyanazok az árak. Tán a bor jobb? Nem hiszem; az se lett se jobb, se rosszabb. Fejlődés nincs, de éppen ez a jó. (Joszif Brodszkij: Elégia [részlet]. Ford. Baka István.)

Tovább »
Kedd (2)

A szekrényreccsenésről azt hiszem: puskát / biztosítottak ki. / A hideg ajtókilincsről azt hiszem: tarkón ütöttek. / A fecskefészekről azt hiszem: utcára hajított / virágcserép. (Peter Handke: Összevétések [részlet] Ford. Tandori Dezső) Fotó: Brigitte Friedrich

Tovább »
Egy útonálló

Munkámban az idézetek olyanok, mint az útonállók, akik fegyveresen előtörnek, és a naplopótól elveszik meggyőződését. (Walter Benjamin: Egyirányú utca. Márton László fordítása)

Tovább »
Hétfő (1)

Azt hiszem elvész minden percem És talán ez a kisebbik baj De néha egy percet visszaszerzek És úgy érzem magam pont, mint tavaly: Behúzott nyakkal, szomorú arccal Nézem a ködben azt az uszályt S azt hiszem nem bírom naponta harccal A ’nem szabad’-ot a ’kell’-t a ’muszáj’-t (Kozma György, cím nélkül, 1984)

Tovább »