friss műút

Legfrissebb

Holtsáv

Sepsi László: Bevezető a Holtsávhoz

Nehéz bejelenteni, hogy valójában nincsenek határok a különböző esztétikai kategóriák közt, miközben a mindennapi tapasztalat azt igazolja, hogy vannak. Használjuk őket, amikor a könyvesboltban a szakácskönyvek helyett a vámpíros polchoz húz a szívünk, hogy aztán egy ibrik sült vérrel vacogjunk kedvenc pokrócunk alatt. Használjuk őket, amikor bosszankodva teszünk félre egy könyvet, mert a fülszöveg váteszi erejű science fictiont ígért az emberiség jövőjéről, de ehelyett verseket találunk benne a forradalomról. És használjuk akkor is, amikor egy rovatot a zsánerirodalom kritikájának szentelünk, nem pedig valami másnak.

Tovább »
Sepsi László: A menőség eredete

A 2013-ban elhunyt Elmore Leonard első megjelent novellája (az 1951-es Trail of the Apaches) óta a modern amerikai kultúra két meghatározó műfajában alkotott: bő fél évszázados pályája alatt elsősorban westernregényeket és bűnügyi történeteket írt, melyek közül utóbbiak a klasszikus krimihagyományok rejtélymegoldó narratívái helyett rendre a maffiózók (Pronto), szélhámosok (Szóljatok a köpcösnek!) és profi tolvajok (Mint a szamár szürke ködben) mikrotársadalmának belső dinamikájára koncentráltak.

Tovább »
Sepsi László: „Nem holmi vidámpark”

Ami radikálisabbá teszi Grossman regényét műfajtörténeti előzményeinél, az a fantasy rögzült szabályainak a korábbiaknál jóval konkrétabb felidézése, és az ezt illusztráló megannyi szövegközi utalás a műfaj olyan klasszikusaira, mint a Narnia krónikái, A gyűrűk ura és természetesen a Harry Potter. A The New York Times kritikusaként is ismert szerző ezt az olykor tolakodóan reflektált, az elméleti megfontolásokat feltáró beszédmódot alkalmazta A varázslókat megelőző Codex című regényében is azzal a különbséggel, hogy ott a küldetésen (questen) alapuló kalandtörténetek mechanikáját forgatja ki, közös nevezőre hozva a pre-realista lovagregényeket napjaink videójátékaival.

Tovább »
Sepsi László: Trükkök hátrakötött kézzel

Az eredetileg 2014-ben megjelent és angol nyelvterületen jókora kritikai sikert aratott Zsiványok magyar kiadása legalább annyira hiánypótló vállalkozás, mint amennyire kockázatos, főképp a könyvtárgyként is tiszteletet parancsoló gyűjtemény méretei miatt — huszonegy, esetenként kisregénybe hajló novella nyolcszáz oldalon, keménykötésben. Gardner Dozois és George R. R. Martin válogatását — mint azt utóbbi egy pároldalas bevezetőben deklarálja is — nem műfaji szempontok szervezték, hanem a címben is jelzett tematika: minden szöveg a törvényen kívüliek, szélhámosok, tolvajok és egyéb antihősök működését mutatja be, fantasytől a hard boiled krimin át a new weird és a science fiction különféle kortárs formáiig.

Tovább »
Sepsi László: Rákos kisgömböc

„Ha a rákot nem a test mélyében eltemetett pszichológiai okkal magyarázzák, a leghatalmasabb ellenség a legtávolabbi cél metaforájává válik. Kennedy ígéretét, hogy az amerikaiak le fognak szállni a Holdon, Nixon azzal igyekezett túlszárnyalni, hogy a rákot pedig le fogják győzni”[1] — idézi fel Susan Sontag A betegség mint metaforában a huszadik század egyik azon jeles […]

Tovább »