friss műút

Legfrissebb

Kritika–Esszé

Csécsei Dorottya: „Amiről nem lehet beszélni… az csupán némán visszhangzik”

1933-ban a párizsi Orbes folyóiratban Jean van Heeckeren és Jacques-Henry Lévesque Duchamp híres ajtajáról írott cikke mellett a művész két rajza is szerepelt. „A rajzok, amelyek a folyóirat egyik lapjának elülső és hátsó oldalán helyezkedtek el, Duchamp lakásának egy absztrakt alaprajzát ábrázolják. […]

Tovább »
Nemes Z. Márió: „A nyelv egy faj”

A kortárs költészetben mindmáig uralkodónak mondható az a modernista eredetű esztétikai ideológia, miszerint a médiakonfigurációk monomediális leszűkítései mentén válik stabilizálhatóvá az irodalmi tér szerkezete.

Tovább »
Zsellér Anna: Mennyi különféle esztétika!

Seregi Tamás Művészet és esztétika című könyve a tanítás gesztusait viseli magán: mind az általa tárgyalt elméletekhez való közelkerülésében — a problematikák viszonylag rövid felületen történő, gyors kibontása —, mind az azoktól való távolságtartásban, amely nem ritkán kritikus, néhol szarkasztikus távolságtartást jelent.

Tovább »
Csehy Zoltán: Bevezetés a líraelmélet labirintusába

Kevés jó líraelemzést, versértelmezést olvasni: a legjobbakat még mindig költőktől, szakmabeliektől, akik gyakran ugyan tudományos viszonylatban homályos apparátussal, de végeredményben a szoros olvasás hagyományát követik.

Tovább »
Lapis József: Kritikus tanulságok 13. Hozzászólás a Mohácsi—Lapis-vitához

A Mohácsi Balázzsal folytatott levélváltásunk után, a Műút szerkesztőjének ösztönzésére érkezett hozzászólásokat azért tartom hasznosnak és fontosnak, mert zömében olyan vitakultúrát képviselnek, amely közel áll saját értékrendemhez.

Tovább »
Mohácsi Balázs: Kritikus tanulságok 12. Hozzászólás a Mohácsi—Lapis-vitához

„Ne maradjon belőlem semmi több,
csak amit élő érdeke szerint
táplálékként őriz meg az utókor.”

(Csorba Győző)

Tovább »
Balajthy Ágnes: Levéltitkok

A szó szoros értelmében vett kritikát írni két, immár elhunyt huszadik századi alkotó kötetbe rendezett magánlevelezéséről nem lehet. Az idén megjelent A bilincs a szabadság legyen különösen próbára teszi azt, aki mégis ilyen feladatot kap. Mészöly Miklós és Polcz Alaine leveleire persze irodalomtörténeti dokumentumokként is tekinthetünk, melyek ebben a formában végre könnyen hozzáférhetővé váltak a kutatók számára.

Tovább »
Radnóti Sándor: Tömeg és hatalom

Bagi Zsolt könyvének címe eligazít abban a tekintetben, hogy milyen diskurzusba hív meg minket a szerző. Esztétikai hatalomról beszél és a kultúra emancipatorikus funkciójáról, az esztétikum politikájáról. Ennek a politikának a célja a tömegek felszabadítása, mert az a politikai emancipációval, azaz a jogállammal még nem következett be. Perspektívája a kulturális emancipáció, ahol a tömegek hatalma az aktivitást, cselekvőképességet jelenti.

Tovább »
Kiss Georgina: Aspektusok és hiátusok — Hozzászólás Závada Péter kötetéhez 4.

Üdvözlendő, hogy a kötet vitára indítja a szakma képviselőit, hiszen Závada verseiről szólva nem csupán néhány szöveg érvényességét, hanem egy megszólalásmód relevanciáját kell mérlegelnünk.

Tovább »
Sinkovicz László: Nyelváramlás, szövegtektonika — Hozzászólás Závada Péter kötetéhez 3.

Závada költészete — legújabb kötete alapján mindenképp — a hazai líra lassan tíz évvel ezelőtti felívelésének, térnyerésének akár legüdítőbb, legproblémacentrikusabb darabja is lehetne.

Tovább »