friss műút

Legfrissebb

Kikötői hírek

Szép Eszter: KH — angol (2016. november 21.)

Először nyerte amerikai szerző a rangos Man Booker-díjat: Paul Beatty (1962), a The Sellout (körülbelül: Kiárusítás) című regényéért. A szatirikus regény narrátora és egyben főszereplője, akinek csak a vezetéknevét ismerjük: Me (Én), azáltal szeretné afrikai-amerikai identitását kifejezni, hogy újra bevezeti a rabszolgaságot szülővárosában. A cselekmény és az irónia akkor vesz lendületet, mikor az elszegényedett, feketék lakta várost, Dickenst letörlik a térképről: a városka ezután kezdi fokozatosan elveszteni az identitását, kezd eggyé válni a környező városokkal.

Tovább »
Menczel Gabriella: KH — spanyol (2016. november 7.)

Száz éve halt meg a nicaraguai Rubén Darío, akit egyöntetűen a hispán világ költészetének megújítójaként tartanak számon. Ez alkalomból a madridi Centro del Arte Moderno Del Centro Editores kiadója fakszimile kiadásban megjelentette a Cuaderno de Hule című kéziratát, amely igazi kuriózum: nem más, mint egy iskolai füzet, amelyet 1907 és 1908 között Rubén Darío magával vitt Nicaraguába, majd vissza is vitt Spanyolországba. Számos kiadatlan, kézzel írott, befejezett vagy befejezetlen versét tartalmazza, például az Őszi ének eredeti kéziratát. Külön érdekessége a füzetkének, hogy kisfia majdnem minden oldalára firkált, rajzolt valamit.

Tovább »
Gilbert Edit: KH — orosz (2016. október 24.)

Friss kikötői hírek Oroszországból az irodalmi Nobelről! Két dolog érdekelt, ezért néztem szét portáljaikon s hallgattam bele műsoraikba. 1: Csalódottak-e, hogy megint nem az ő favoritjaik futottak be (a tavalyi esetet még emésztgetik, nem érzik teljesen sajátjuknak, de hát 28 év után kapta orosz nyelven író, s érzik, most még várniuk kell), és 2: összefüggésbe hozzák-e a döntést saját nemzeti bárdhagyományukkal s a műfaj jól működő jelenével.  Kiderült persze, hogy az orosz internetet és irodalmi sajtót is élénken foglalkoztatja Bob Dylan Nobel-díja. Elhangzanak szépen sorban a mi érveink, kommentárjaink — oroszos kiadásban.

Tovább »
Mátyás Dénes: KH — olasz (2016. október 10.)

Dante Alighieri (1265–1321) Isteni Színjátéka (kb. 1307–1321) sokak szerint minden idők legkiemelkedőbb, felülmúlhatatlan alkotása, hogy csak a legtöbbször idézett véleményeket említsük, Babits Mihály a világirodalom legnagyobb költeményeként vélekedik róla, Jose Luis Borges a mindenkoron írt legnagyobb irodalmi műként tartja számon. Dante és a Divina Commedia jelentősége valóban óriási mind az olasz irodalomban, nyelv- és kultúrtörténetben, mind világirodalmi és egyetemes kultúrát illető hatásai tekintetében.

Tovább »
Paksy Tünde: KH — német (2016. szeptember 26.)

Október 17-én, a Frankfurti Könyvvásár nyitányaként kerül majd sor a Német Könyvdíj átadására. A húsztételes jelöltlista kapcsán olyan „kitűnő évjáratról” beszél a zsűri, amely a kortárs német irodalomban megjelenő témák és írásmódok széles spektrumát mutatja be. Az ismert szerzők — Ernst-Wilhelm Händler, Bodo Kirchhoff, Michael Kumpfmüller, Katja Lange-Müller, Sibylle Lewitscharoff, Thomas Melle, Arnold Stadler, Peter Stamm és Thomas von Steinaecker — mellett új témák és szerzők is megjelennek…

Tovább »
Szabó Marcell: KH — francia (2016. szeptember 12.)

David Foenkinos (1974) 2014-es, Charlotte című regénye az elmúlt évek francia irodalmának legzajosabb sikertörténetét tudhatja magáénak. Túl azon, hogy néhány hónap leforgása alatt 400 ezer példányt adtak el belőle, a könyv a Renaudot-,  és a gimnazisták Goncourt-díját is megkapta. A dokumentumregényben Foenkinos Charlotte Salomonnak, az Auschwitzban, 26 évesen meggyilkolt német festőnőnek állított emléket. Részben a könyv hatására valóságos Salomon-reneszánsz alakult ki: Nizzában retrospektív kiállítást rendeztek műveiből, Anne-Marie Cellier életrajzi drámáját az Avignoni Fesztiválon mutatták be. Egy friss interjúban a szerző a regény megírását, és a hosszas levéltári kutatómunkát követő terméketlen időszakról beszél, amikor képtelen volt írni. Krimiket kezdett olvasni, remélve, hogy a műfaji váltás inspirálja és visszavezeti a fikcióhoz. A 2016-ban megjelent Le mystère Henri Pick ugyan valóban elszakad az előző regény tényirodalmi formájától, de az így megszülető irodalmi krimi legfeljebb a címében tartalmaz nyugtalanító rejtélyt.

Tovább »
Szép Eszter: KH — angol (2016. augusztus 29.)

„Nem sok mindenhez értek, de ahhoz igen, hogyan keletkeznek a szörnyek” — J. K. Rowling, a Harry Potter írója nyílt levélben mondta el véleményét az (akkor még közelgő) Brexitről és Donald Trumpról. Egyértelműen az EU-ban maradás mellett foglalt állást, Trumpot pedig így jellemzi: „»Tegyük újra naggyá Amerikát« — kiáltja egy ember, aki fasisztaként viselkedik, bár nem annak hívja magát. Tömzsi ujjai rémisztően közel vannak Amerika nukleáris kódjaihoz. Ezt a kitüntetett helyzetét úgy érte el, hogy drasztikus, nem működőképes megoldásokat kínál komplex veszélyekre. Terrorizmus? »Tiltsuk be a muszlimokat!« Bevándorlás? »Építsünk falat.« Szeszélyes kidobófiú módjára viselkedik, örül, ha erőszak tör ki kampánygyűlésein, és büszkén fitogtatja a nők és a kisebbségek iránti lenézését. Isten segítse Amerikát. Isten segítse mindannyiunkat.”

Tovább »
Kutasy Mercédesz: KH — spanyol (2016. augusztus 15.)

Néhány hete jelent meg a Fundación Banco Santander gondozásában a Darse. Autobiografía y testimonios (Önmagunkat odaadni. Önéletrajz és vallomások) című kötet, mely az argentin avantgárd egyik legérdekesebb alakja, Victoria Ocampo (1890–1979) életét járja körül. Ocampo örökölt vagyonát és saját életművét is az irodalom pártolására tette fel, közreműködött a Sur nevű lap megalapításánál (ami már önmagában is igazolná irodalmi ténykedését), ahol nem csupán a legkiválóbb argentin szerzők — például Jorge Luis Borges — tevékenykedtek, hanem itt jelentek meg a többi közt García Lorca, Virginia Woolf, vagy Rabindranath Tagore művei…

Tovább »
Gilbert Edit: KH — orosz (2016. augusztus 1.)

Natalja Csernih összegyűjtötte, milyen verseket olvastak az irodalomszerető oroszok az év első felében, s kiktől. Négyüknek néztem utána: hárman a hatvanas, egyikük a hetvenes évek szülötte. IIja Szemenyenko-Baszint a magyarok előtt sem ismeretlen Gennagyij Ajgihoz hasonlítják. A Líra vadállatoknak című, sokhúrú kísérleti verseskönyvét sokat emlegetik. Közvetlen, meleg hangulatú életképek sorjáznak benne, mint a „Ne lógassátok le nyakuknál a babákat a balkonon”. Természetesség jellemző e versekre, szerves építkezés, a mai hang a száz évvel ezelőtti szabadvers imitációjában nyilvánul meg — s a reménytelenség szorongása önti el a teremtett világot.

Tovább »
Lukácsi Margit: KH — olasz (2016. július 18.)

úlius 8-án immár hetvenedik alkalommal adták át a kortárs olasz irodalom legnagyobb presztizsű díját, a Stregát: az idei nyertes a Rizzoli Kiadó jelöltje, Edoardo Albinati lett a La scuola cattolica (A katolikus iskola) című monumentális — közel 1300 oldalas — esszé- vagy dokumentumregényével. Albinati (Róma, 1956) költő, író, forgatókönyvíró, az angol-amerikai irodalom fordítója, 1994 óta a római Rebibbia büntetésvégrehajtási intézetben dolgozik olasztanárként. A La scuola cattolicát mind az olvasóközönség, mind a kritika egyöntetű lelkesedéssel fogadta, még a díj előtt többen korszakos jelentőségű műnek nevezték.

Tovább »