„Muszáj eltérni, másképp nem megy” — Interjú Shakespeare-ről és a műfordításról
„Muszáj eltérni, másképp nem megy” — Keresztes Balázs interjúja Nádasdy Ádámmal Shakespeare-ről és a műfordításról
Kategória Interjú
Városok az Osztrák–Magyar Monarchiában. Városszövet- és várostipológia 1867-1918. (TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2019.)
Lovra Évát Városok az Osztrák–Magyar Monarchiában. Városszövet- és várostipológia 1867-1918. című új könyvéről Kapusi Krisztián kérdezi
A szonettforma tökéletesen illik a telefonképernyőre
Húsz éve egyszer Kemény István noszogatására odaadtam a verseimet Tóth Krisztinának, megtetszettek neki és elkezdte lefordítani őket. Ő is, Kemény is megjelentettek néhány fordítást a Magyar Naplóban. Aztán Lackfi is fordított tőlem, ő a Nagyvilágban közölte a verseket, ezek egyébként egybeesnek a kötetben szereplő fordításaival.
Pál-Lukács Zsófia: „Was ich besitze?” — Mi a tiéd?
Tillmann J. A. filozófus, esszéista, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára, munkássága során több rangos folyóiratot szerkesztője, vendégszerkesztője, 1957-ben született Bonyhádon. Fiatal kutatói évei alatt megtapasztalhatta a szabadság lehetőségeit: akadémiai pályafutása előtt volt szörftanár, garázsmester, útikönyvszerkesztő.…
A kicsomagolás finommechanikája
Most így elsőre azt gondolom, hogy bizonyos minták ismétlődnek, és az, hogy ezeken a mintákon belül milyen mértékben kerül előtérbe az emlékezetpolitika vagy az emlékezés értéke vagy parodizálása, az elsősorban a médiumoktól, tehát a hordozóktól függ.
„minden egyes sajtcédula…”
Ősz óta olvashatjuk Mészöly Miklósnak és Polcz Alaine-nek a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent, közel ötven éven keresztül tartó levélváltásait. Hogyan folyt a levelek feldolgozása és kiadása, mennyiben irodalmi- és mennyiben irodalomtörténeti jelentőségű a levelezéskötet, és mit adhat hozzá Mészöly és…
„Kell egy kis áramszünet…”
Vásári Melinda: A novemberi Műútban mind a hárman írtatok Nádas Péter Világló részletek című memoárjáról. Nagyon izgalmas volt végigolvasni a kritikákat, vagy inkább tanulmányokat egymás után, látni, kit mi ragadott meg, vagy éppen mi provokált a mű olvasása során. Ezért…
A „Faust” valóságos hidrogénbomba
David E. Wellbery, a Chicagói Egyetem germanisztikaprofesszora, a világ egyik vezető Goethe-kutatója 2017 szeptemberében mesterkurzust tartott Goethe’s Poetics of Form and the Problem of Form in Contemporary Literary Studies címmel az ELTE-n. A vendégoktatóval és a teljes Faustot a közelmúltban magyarra átültető Márton Lászlóval a kurzus alkalmából Kelemen Pál és Tóth-Czifra Júlia beszélgetett.
„Mert nekem kellenek az állatok”
Versekkel kezdtem a pályámat, pontosabban prózaversekkel, jóllehet én mindig is prózát szerettem volna írni, és most is főleg azt olvasok, alkatilag valahogy erre vagyok ráhangolva. A vers kényszerből jött akkoriban, mert nem tudtam elbeszélni, nem voltak érdekes történeteim. Most abba ne menjünk bele, hogy mennyire kell egy prózának történetet elmesélnie, mert nyilván nem kell, de én most csak az akkori intencióimat, tudásomat mesélem el. Eléggé tolnais prózaverseket írtam, kicsit megspékelve EP-vel, Aaron Blumm-mal, már nem is emlékszem, hogy még mikkel, feszítgettem a vers és a próza határait.
Közép-európai klasszikusok egymás közt
A klasszikus filmek iránt világszerte egyre nagyobb az érdeklődés. Minden nagy fesztiválnak van filmtörténeti szekciója. Fontos, hogy nagyvásznon nézzünk újra régi filmeket — más az élmény, mintha tv-ben vagy monitoron néznénk. A CineClassics ráadásul a régióból származott nagy művészekre fókuszál, tehát célja az emigránsok újrafelfedezése, új összefüggésekben való bemutatása is.