A szonettforma tökéletesen illik a telefonképernyőre

Húsz éve egyszer Kemény István noszogatására odaadtam a verseimet Tóth Krisztinának, megtetszettek neki és elkezdte lefordítani őket. Ő is, Kemény is megjelentettek néhány fordítást a Magyar Naplóban. Aztán Lackfi is fordított tőlem, ő a Nagyvilágban közölte a verseket, ezek egyébként egybeesnek a kötetben szereplő fordításaival. Tovább …

Pál-Lukács Zsófia: „Was ich besitze?” — Mi a tiéd?

Tillmann J. A. filozófus, esszéista, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára, munkássága során több rangos folyóiratot szerkesztője, vendégszerkesztője, 1957-ben született Bonyhádon. Fiatal kutatói évei alatt megtapasztalhatta a szabadság lehetőségeit: akadémiai pályafutása előtt volt szörftanár, garázsmester, útikönyvszerkesztő. Első könyve 1992-ben jelent meg, Szigetek és szemhatárok. Késő újkori kilátások címmel. A határok, kilátások Tovább …

„minden egyes sajtcédula…”

Ősz óta olvashatjuk Mészöly Miklósnak és Polcz Alaine-nek a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent, közel ötven éven keresztül tartó levélváltásait. Hogyan folyt a levelek feldolgozása és kiadása, mennyiben irodalmi- és mennyiben irodalomtörténeti jelentőségű a levelezéskötet, és mit adhat hozzá Mészöly és Polcz eddig ismert munkásságának értelmezéséhez — többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Nagy Boglárkával, A Tovább …

„Kell egy kis áramszünet…”

Vásári Melinda: A novemberi Műútban mind a hárman írtatok Nádas Péter Világló részletek című memoárjáról. Nagyon izgalmas volt végigolvasni a kritikákat, vagy inkább tanulmányokat egymás után, látni, kit mi ragadott meg, vagy éppen mi provokált a mű olvasása során. Ezért is különös alkalom, hogy most itt vagyunk és beszélgethetünk a regényről. Az első kérdésem a Tovább …