Át a tavon (Részlet egy készülő regényből)
Tamás Dénes prózája a legutóbbi Műútból
Tamás Dénes
Tamás Dénes 1975-ben született Sepsiszentgyörgyön. Író, esszéista, kritikus, a csíkszeredai Sapientia EMTE kommunikáció szakának tanára. Legutolsó kötete: Az élő ház (regény), Kalligram Kiadó, 2019
(szagok)
„Lábszag van” — bődül el Kápé a túlsó sarokban. Már le van oltva a villany, de ettől még ijesztőbb a hangja. Nincs mit tenni, jobban össze kell húzódni odafent az emeleten, kicsire kell zsugorodni a négy réteg pokróc alatt — nyikorog fel alól az ágy —, s reménykedni, ennyiben ki is merül a dolog, Kápé hamarosan visszaalszik, nem lesz ma este ellenőrzés.
(védtelenek)
Még csak vasárnap este van, de már Szálka dörzsölgeti össze a kezeit a szobában. Csattan ki belőle a jókedv, a vágyakozás. Mekkorát fog piálni pénteken Atesszal. Négy hálbás sört iszik meg. Nem, ötöt. Hatot. Atesznál biztos kevesebbet. Annyit, mint ő, nem lehet meginni, a piát ő bírja a legjobban a városban. Mégis mindig addig nyakal, amíg kifekszik, a lábán csak ritkán megy haza. S nemcsak inni megy Szálka, hanem blues-estre is a Siculusba, ahol már jól berúgva — mondja — olyan jókat lehet dülöngélni a Doorsra meg a Hobora, hogy az egy hanyatteséssel is felér.