„én Noé szeretnék lenni”

S azt sem hallgathatom el, hogy akad a kötetben néhány céltalan, elhamarkodottnak és emiatt tölteléknek tűnő szöveg. Általában véve elmondható, hogy a kisebb lélegzetű, néhány soros versek óhatatlanul elmaradnak a kötet nagy formátumú hosszúversei mögött. Az életmű kontextusában elgondolkodtató, s már idézett Egy emlék mellett az egyetlen kivétel A legalsó sor című vers, amely az üresen hagyott oldal alján csak ennyi: „Kukák a pokol kapuja mellett.” Tovább …

Kritikus tanulságok 5. (Újabb) válaszok és kérdések

Térjünk azért vissza Parti Nagyhoz. Balázs Imre József röviden, ám annál érdekesebben írt a Létbüféről — s ráadásul szinte úgy, mintha előre megírta volna az e „vitába” illeszkedő hozzászólását. A szöveg zárlatában arra a kérdésemre „válaszol”, hogy mi is a tétje a Dumpf-univerzumnak. Tovább …

Kritikus tanulságok 2. Válaszkísérletek és exkurzusok Lapis Józsefnek — barátsággal

„Beszéljünk a kritikákról is, ne hagyjuk őket szó nélkül” — mondja Lapis József. Hogy ezzel sikerül-e valamicskét frissítenünk a kritikai életen, nem tudom. Hogy kellene, az persze biztos, és ennyiben Lapis József kezdeményezése tiszteletre méltó és támogatandó. Hogy épp az én írásom adta meg a kezdő lökést, megtisztelő. A vitairat minden pontjára aligha sikerült válaszolnom, valójában Tovább …

Csalogányt boncolni

Kezdődjék ez az írás egy evidens kijelentéssel: Parti Nagy Lajos költő. Most pedig hadd túlozzak: pedig lassan több prózát, publicisztikát írt, több színdarabot „fordított le”, írt át (stb.), mint ahány verse összesen van. De költő, hiszen ha PNL-re gondolunk, alighanem a nyelvére, nyelvhúsára gondolunk — amit pedig a költészetében kezdett kidolgozni. Új verseskötete az Angyalstop (1982), a Csuklógyakorlat (1986), a Szódalovaglás (1990) és a Grafitnesz (2003) után viszont bizony még csak az ötödik (nem számolom tehát az 1995-ös, az első kötet anyagát megválogató, a második és a harmadik kötetet egészben tartalmazó, és néhány újabb, később részben átdolgozva a Grafitneszbe bekerülő verset összegyűjtő Esti krétát). Bár a szerzőnek folyamatosan jelentek meg különböző, általában alkalmi versei, sokan talán nem is számítottak már rá, hogy lesz még PNL-verseskötet, hiszen a Létbüfé tizennégy (14!) év (kihagyás? várakozás? készülődés?) után jelent meg. Tovább …