KH — spanyol (2017. január 30.)

2016 végén jelent meg magyarul Roberto Bolaño vastag könyve, a 2666, és amíg mi örültünk, hogy számos irodalmi hiányosságunk pótlódik, Spanyolországban megjelent egy új Bolaño-kötet, a sokat vitatott, de legalább ugyanennyire várt, eddig kiadatlan El espíritu de la ciencia ficción (A sci-fi szelleme). A kötetet ezúttal az Alfaguara Kiadó jegyzi, miután az örökös, Carolina López összekülönbözött az Anagrama Kiadó vezérével, Jorge Herraldéval, akinek egyébiránt Bolaño — sok minden más mellett — első nemzetközi sikereit is köszönhette. Tovább …

KH — spanyol (2016. augusztus 15.)

Néhány hete jelent meg a Fundación Banco Santander gondozásában a Darse. Autobiografía y testimonios (Önmagunkat odaadni. Önéletrajz és vallomások) című kötet, mely az argentin avantgárd egyik legérdekesebb alakja, Victoria Ocampo (1890–1979) életét járja körül. Ocampo örökölt vagyonát és saját életművét is az irodalom pártolására tette fel, közreműködött a Sur nevű lap megalapításánál (ami már önmagában is igazolná irodalmi ténykedését), ahol nem csupán a legkiválóbb argentin szerzők — például Jorge Luis Borges — tevékenykedtek, hanem itt jelentek meg a többi közt García Lorca, Virginia Woolf, vagy Rabindranath Tagore művei… Tovább …

KH — spanyol (2016. május 23.)

Az áprilisi könyvfesztiválon ezúttal Gabriela Ybarra spanyol elsőkönyves szerző volt a Spanyol Nagykövetség idei „ajándéka”, vagyis néhány nap alatt ő látogatott el Budapestre, a könyvfesztre, és vendégeskedett az ELTE-n és a Cervantes Intézetben. Két alkalommal is lehetőségem nyílt beszélgetni vele, és általa nem csupán egy rendkívül rokonszenves fiatal írót, hanem egy legalább ennyire szimpatikus spanyol kiadót is megismerhettem. El is szégyelltem magam, mert a Caballo de Troya madridi székhelyű kiadóra eddig nem figyeltem föl, pedig csupa friss, fiatal spanyol írást publikálnak, s ha ez önmagában nem lenne elég, csodaszép csomagolásban: kissé a régi idők plakátjait idéző, art decós ízlésvilágú, sokszor minden sallangtól mentes, csak a feliratra szorítkozó, „betűs” címlapokkal. És ez még nem minden, az összes könyvük kapható ebook formátumban is, mégpedig szokatlanul olcsón: a friss kiadványok egységesen 4 euro körül, a tavalyiak 3-ért olvashatók azonnal.< Tovább …

KH — spanyol (2015. szeptember 14.)

Buenos Airesben szeptember 23–27. között, szerdától szombatig kerül sor a MALBA-ban (Buenos Aires-i Latin-Amerikai Múzeum) a Festival FILBA 2015 nevű nemzetközi irodalmi konferenciára. Az idei konferencia a sorban a hetedik, és a Mitos del futuro próximo (A közeli jövő mítoszai) címet viseli. Ebből az alkalomból csaknem hetven argentin és külföldi, főként latin-amerikai író gyűlik össze, hogy megvitassa a közeljövőről szóló irodalmi művek legemblematikusabb kérdéseit. Tovább …

KH — spanyol (2015. április 13.)

Az idén 73 éves argentin író, Ricardo Piglia nemrégiben Antología personal (Személyes antológia) címmel önéletrajzi kötetet adott ki. Az önéletrajz azonban némiképp rendhagyó: Piglia nem életének eseményeit rögzíti, hanem korábban megjelent, vegyes műfajú szövegeit válogatja ki és rendezi sorba, valamelyest átírva-újraírva a Borges által is sokat idézett hérakleitoszi mondást, miszerint nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba. Piglia szövegfolyama a válogatás/szerkesztés során újfajta narratívát hoz létre: több ezer oldal kimarad, és alig háromszáz kerül a kötetbe, ez alkotja majd a szerző „végleges arcképét”, mely, ahogy az előszóban olvashatjuk, „hűségesebben ábrázolja őt, mint bármely más könyv, amit eddig kiadott.” A kötet összetétele meglehetősen vegyes, találunk benne elbeszélést, esszét, előadást, regény- és naplórészletet, és a legváltozatosabb témákat: szó esik a bokszról, a moziról, a pénzről, az argentin irodalomról — ezen belül Piglia kétségkívül a kortárs kánon egyik legjelentősebb megteremtője —, s annak emblematikus alakjairól, Macedonio Fernándezről, Roberto Arltról, vagy a „vendégekről”, így Witold Gombrowiczról is. A szövegek másik érdekessége, hogy a szerző nem jelöli a kiválasztott szövegrészletek keletkezésének időpontját, olyan ez, akár egy pillanatfelvétel 2014 júliusából, amikor Piglia lezárta a kéziratot, és önmagán, mint eddigi művei összegén, végigtekint. Tovább …

KH — spanyol (2014. október 27.)

Alig fél éve jelent meg az argentin származású, Spanyolországban élő író, Andrés Neuman legfrissebb könyve, a Barbarismos a Páginas de Espuma Kiadónál, mégpedig tökéletesen időzítve, hisz pár hónappal megelőzte a Spanyol Akadémiai Nagyszótár 23. kiadását, melynek amúgy — vállaltan — egyfajta szatirikus átdolgozását kínálja. Neuman műve alig több mint 100 oldalon, közel 1000 szócikkben vállalkozik arra, hogy a szótárírás hagyományát megújítva újradefiniálja a kortárs szcéna legjellegzetesebb szavait. Neuman az ABC című lap kulturális mellékletében kezdte publikálni a könyv alapjául szolgáló szószedetet, a közönség pedig váratlan lelkesedéssel fogadta. Ebből az apropóból született a kötet, melyben a szerző kibővíti és átdolgozza az eredeti definíciókat, a kritikusok pedig egyenesen a nyelv ünnepeként, a valóság impresszionisztikus lenyomataként emlegetik ezt a néhol költői, máskor humoros, aforizmaszerű vagy épp Ramón Gómez de la Serna legmerészebb avantgárd műveire emlékeztető szöveget. Tovább …

KH — spanyol (2014. május 12.)

A nemrégiben véget ért Budapesti Könyvfesztivál idén a spanyol elsőkönyves írót, Jesús Carrascót és az argentin krimiszerzőt, Pablo de Santist fogadta a spanyol nyelvű irodalom képviselői közül. Jesús Carrasco eredetileg reklámszövegíróként kereste a kenyerét, ám úgy tűnik, ezt most örökre félreteheti, mert első regénye, az Intemperie — magyarul tavaly jelent meg Kegyetlen idő címmel Dobos Éva pazar fordításában — világszerte hatalmas elismerést hozott: 2013-ban, a megjelenés évében csak Spanyolországban 13 kiadást ért meg, mára 18 nyelvre fordították le, és épp filmet forgatnak belőle. Pedig a kötet első ránézésre nem tipikus bestseller, sokkal inkább nagyon spanyol és nagyon vidéki dráma, minimális szereposztással: egy otthonról menekülő kisfiú, egy kecskepásztor, és az őket üldöző, mindenható csendbiztos rendkívül szűkszavú históriája. Ezzel szemben Pablo de Santis egészen nagyszabású szerkezetekben gondolkodik. Az El enigma de París (magyarul Párizsi rejtély címmel idén került a boltokba a Kossuth Kiadó spanyol krimisorozatában) egyenesen az 1889-es párizsi világkiállítás forgatagába kalauzol, ahol a Tizenkét Detektív találkozóra gyűlik össze, hogy szakmájuk titkait megvitassák, és egyúttal titkos fegyvereiket is bemutassák a nagyérdeműnek. Ám a kavalkádban a párizsi detektívet holtan találják, és a többieknek nyomban éles helyzetben kell bizonyítaniuk rátermettségüket. (Mondani sem kell, hogy a helyzetet nem más, mint az argentin detektívsegéd oldja meg briliáns logikával.) Tovább …

KH — spanyol (2013. november 25.)

Ha vetünk egy pillantást az elmúlt hét könyveladási listáira, azt találjuk, hogy Spanyolországban is beköszöntött az ősz, és a nyári könnyed, szórakoztató-erotikus olvasmányokat felváltotta az őszi borús-misztikus hangütés. A top 10-es listában (melyből azért jó néhány változat kering, kiadói érdekeltségektől vagy épp olvasói ízléstől, tematikus vagy országok szerinti bontástól függően) elsősorban a szokásos nemzetközi bestsellereket találjuk: Murakami Haruki A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei című kötete és Dan Brown Infernója Spanyolországban is verhetetlen, ám némi reménységre ad okot, hogy a tízes listára három (helyenként négy) friss spanyol nyelvű regény is felkerült. Tovább …

KH — spanyol

Idén minden, ami lényeges, argentin színekbe öltözött. Nemrégiben egy kiállításmegnyitón jártam, az Argentínában megalapított, ám számos magyar taggal és kapcsolattal is rendelkező MADI művészcsoport kamarakiállítása nyílt a Kassák Múzeumban, ahol a megnyitóbeszédet mondó nagykövet kiemelte, hogy valóban, Budapestet meghódította Argentína: argentin a MADI, argentin a pápa, az elmúlt hetekben számos argentin tangóelőadás vendégeskedett Budapesten, és ugyancsak mostanában a Művész Mozi adott otthont az argentin filmnapoknak (május 27–31). Ez pedig, közismert meggyőződésemen túl — jelesül, hogy Argentína a világ közepe, legalábbis ami a művészeteket illeti — már önmagában is elegendő ok arra, hogy híradásom innen jelentkezzék.
Tovább …