Kerber Balázs

Kerber Balázs

1990-ben született Budapesten. Költő, kritikus, a JAK tagja. Kötetei: Alszom rendszertelenül (JAK-füzetek, 2014), Conquest (Jelenkor, 2019). Az ELTE BTK olasz doktori programjának hallgatója. (Fotó: Szarka Károly)

A mechanizmusok veszélyei

Kerber Balázs kritikája Balogh Gergő: Karinthy nyelvet ölt — Nyelv, technika és felelősség Karinthy Frigyesnél (Fiatal Írók Szövetsége) című könyvéről a friss Műútból

Testföldrajz — Hozzászólás Závada Péter kötetéhez 1.

Egy klasszikusabb, „érzelemtelítettebb” versvilághoz való vonzódás is összeköti a három kötet beszédmódját, amit jeleznek az erősebben vagy bújtatottabban jelenlévő párkapcsolati témák, illetve olyan kedvelt, és Závada által revitalizált toposzok, mint a melankolikus elmúlás vagy az évszakok váltakozása.

Utak találkozása

Horváth Benji második kötete egy izgalmas motívumrendszer kiépítésével teremt saját világot, és ezeket a motívumokat szinte minden szövegben újra és újra felhasználja, át- vagy továbbértelmezi. A versek gyakorta a séta, az indulás, a reggel, a kezdés és az újrakezdés szituációi köré épülnek, ezzel hozva létre egyfajta állandó, ritmikus hálót. A szövegekben az érzetek és élmények, a különböző atmoszférák találkoznak, metszik egymást, és a beszélő ezeket átélve kóborol a versvilágban, változik vagy egy helyben marad.

Idegen ég

Csillagokból iszom, szomjam óriási, és hosszú a testem, mint az ég kígyói, az égitestek lánca, sápadt az arcom, de nyúlánk a nyelvem, a nyak és a nyelések íve, otromba kőfalak szelídülése.

A részek bensőségessége

Tinkó Máté első verseskötete folyamatosan egymásba nyíló, egymásra rákérdező elemekből áll, melyek nyugtalan pulzálása, egybe- és szétkapcsolódása alkotja a versek anyagát, szerkezetét. A szövegek elindítója gyakran egy-egy ilyen forgács (ami lehet érzéki benyomás, reflexió, esetleg a kettő egyszerre), és ez aztán magához vonzza az újabb kapcsolódó részeket, melyek köröznek a formálódó szöveg körül, s meg is próbálnak itt-ott illeszkedni, ám ez mindig csak részlegesen sikerül, így a Tinkó-vers egy önmagával ki nem békülő jelenséggé válik, melyben képek, témák gyorsan váltakoznak.

Conquest

Rawa Rawa Rawa királynak építek üvegpiramist. És flottaépítés és hódítás. Bő búzatermés, két bronzszobor. Diplomáciai diskurzus a szomszéd királlyal. Adsz utat és boldog leszel, két körig kapsz hatvan tallért. De vidd odébb a munkásodat a területemről. Kaphatok Right of Passage Agreementet? Ezért a lóért? Nem!

Let your heart

Amit szívedbe rejtesz, belül szorítasz,
szorongatsz - arca szorongatott, csüggedt,
maró világos, nejlonreggel, csupasz
plafon, szagos, salakos szél-, elment
vöröses hajával, salakos szél leheletével,
szemeddel, az éggel. Ott állsz, vagy fekszel,
kimeredsz magadból, mint akit
meglegyintettek. Mit kezdesz ezzel?

Még sosem

Ha mögé ülök le,
hogy ne válaszoljon,
és lépteimmel elkerülöm,
az este az Ő színében
lesz felettem, és úgy
búcsúzom tőle, hogy
egyedül vagyok.

Megjelent a Műút 2013037-es számában.