Támogatni nőtársainkat is

Gyűlnek a linkek „nő-femin-gender”-dokumentumomba, naponta 2-3-mal bővül a gyűjteményem. Ezeket küldtem tovább munkatársaimnak, hallgatóimnak, amikor készültünk Nőuralom!?-rendezvényünkre, hogy reflektáljunk rájuk háttéranyagainkban. (A megmaradtakat most szétosztom tudósításomban.) Negatív kedvencem a feltáruló jelenségek közül a következő mondás mögöttese: a nő szoknyája mindent eltakar. Ezt szeretik hangoztatni a patriarchális orosz kultúra női fenntartói is, szegény férjeiken sajnálkozva, akik ugyan ütik-verik-csalják őket, de hát van nekik (mondják asszonyaik) elég bajuk: börtönbe, hadszíntérre küldik őket, meg fetrengenek az alkoholtól, amibe menekülni kénytelenek. Legalább mi ne rontsuk már tovább a helyzetüket, a kedvüket — így a női szólam. Tovább …

KH — orosz (2015. június 22.)

Az oroszok nagyon szeretik a jubileumokat. Nem is szenvednek hiányt bennük. 2015 az Orosz Irodalom Éve lett Bulgakov, Bunyin, Csehov, Solohov, Jeszenyin, Blok, Paszternak és mások többé-kevésbé kerek évfordulói miatt, de már folyik a készülődés A Mester és Margarita publikálásának, fél évszázados jelenlétének ünneplésére, ami jövőre aktuális. Tovább …

Jégtábláról jégtáblára — kényszerpályák párhuzamossága

A nálunk 2014 közepén, Németországban 2013-ban megjelent A szörnyeteget felfokozott várakozás előzte meg, s a kritikai reflexió jelentős eseményként méltatja. Cselekménye mintegy folytatja Az egyetlen ember a kontinensen című előző művét, amelyben a női főszereplő még él, ám mégsem az ő problémái s közös életük személyes síkja az ábrázolás közege. Tovább …

KH — orosz (2015. március 30.)

Szőke Katalin joggal állapítja meg az orosz nőirodalomról: „Az általában értelmiségi olvasóközönségre számító, színvonalas, cselekményes, intellektuális jegyeket mutató, de nem esztétizáló prózát sorolják ide, például a Magyarországon inkább, mint Oroszországban népszerű Ljudmila Ulickaja regényeit, valamint Gyina Rubina műveit.” (Ugyanott a külföldön oroszul alkotó írónők közt Mariam Petroszjannal említi egy lapon Gyina Rubinát.) Jelen ismertetőmben róla írok. Tovább …

KH — orosz (2015. január 5.)

A közép-európai rendszerváltásokat egy-egy jelentős alkotó pályaívén át bemutató film hívta közös fedélzetre az orosz Vlagyimir Szorokint és a magyar Jankovics Marcellt. Az orosz író életműve jól ismert hazánkban, s nem először jár az A38-as hajón sem. A magyar rajzfilmes-etnográfus munkáin pedig nemzedékek nőttek fel nálunk és más nemzeteknél. Tovább …

Filoszok függésben

Havasréti József regénye különleges anyag, megdolgoztatja befogadóját, recenzensét. Tapasztalatom szerint kétszer legalább el kell olvasni, mert e mű esetében az első olvasás valójában mindössze tapogatózás, s csak újrakezdve és megint végighaladva benne teszünk szert a leíró olvasatra. Első nekifutásra a második rész felől, azaz körülbelül a közepétől, arra a tömbre még jól emlékezve kezd megtapadni valamiféle értelemkoherencia vagy legalábbis többé-kevésbé összefüggő cselekmény. Tovább …

KH — orosz (2014. július 21.)

Új szociális költészetről, narratív stratégiák átalakulásáról, a mozi antropológiájáról, az Ivan Gyeniszovics egy napjában a nyelv reformjáról s a mindennapok ideológiájáról írnak az NLO folyóirat 126-os számában. Tudósítanak egy nemzetközi Sterne-konferenciáról, a természettudományok nyelvéről szóló kollokviumról,valamint a szépről folytatott diskurzusról az új médiumokban. A lap hétköznapi ideológiák rovata (Kigyógyulás az egészségből a modern médiagyakorlatban s a humán kutatásokban) sokat foglalkozik a szabadidő eltöltésével a közelmúltban és most az oroszoknál és a magyaroknál. Ljudmila Kuznyecova a Nyitott társadalom Alapítvány jóvoltából egykori szovjet üdülőhelyeiket vizsgálja a kikapcsolódás, a szabadság és a kontroll szorításában. Magyar érintettségű, de angolból fordított anyag (ha esetleg magyarok is a szerzők, cirillre átírt nevükből nem lehet rájuk ismerni) szól a zsidó elit szocializációjáról és identitásának alakulásáról, ezek meghatározásának stratégiájáról a szocialista Magyarországon. Idő, trauma, emlékmű címmel ismertetik s értelmezik mások a budapesti Szoborpark Múzeumot. Tovább …

KH — orosz (2014. április 28.)

A külfölddel, a külföldivel, az idegennel, idegenszerűvel való viszony tematizálódik sok más friss (és régi) szövegben is az orosz kulturális palettán. A határaikon kívül élők és alkotók helyzete ugyancsak folyamatos reflexiójuk tárgya — diszciplínáik alakulnak a „közeli külföld”, a „távoli külföld” irodalmainak tanulmányozására. A több hullámban megvalósuló, történeti perspektívában szemlélhető emigráció és a közelmúlt „újoroszainak” kiáramlása feszültségteli viszonyt képez a célországokban. Így a franciáknál, akik hagyományos befogadói az oroszok migrációjának: Nizzában külön templomuk is van a régieknek és újaknak, akik közül az utóbbiak az „újgazdag” címkét kapják a fehérorosz emigránsok leszármazottaitól, akik keveslik azt a szellemi és anyagi ráfordítást, törődést, amivel az újak részt vesznek e kettős kötődés kialakításában. Előfordul azonban, hogy orosz gyökereikhez a már kint születettek is későn, nehéz, magányos léthelyzetben találnak el. Akik nem a templom körül csoportosulnak, s a nyelvet sem hozzák otthonról. Tovább …

KH — orosz (2014. február 3.)

Nem könnyű orosz nyelvű könyvhöz jutni Magyarországon, a vidéki városokban és Budapesten sem. Tanúi lehetünk kísérleteknek, amelyek behoznák hazánkba őket. Ilyen a Zebra Je Kiadó esete is Gecse Géza történésszel, rádiós szerkesztővel, aki először a Ráday Könyvesházba, néhány éve pedig a Nyugati melletti BookStation könyvesboltba szervezte be az érdekes nevű moszkvai kiadó termékeit.
Tovább …