2015.

Ezt a nőt nem kedveltem.
Bántott, hogy kizárólag szépen lenne ábrázolható a csúnyasága.
Kínzott, hogy nem tudta, mekkora különbség van az alma
és az almát képviselő fonéma között.
Bosszantott, a méreg anyanyelvét úgy beszéli,
ahogyan a szelencében függ a nyakából az arany fondorlat. Tovább …

A hang

Judith szinte a nyelvvizsgájával egyidejűleg ismét érettségizik. Most angolul. Matematikai és szövegalkotói kompetenciája, mondhatni, hibátlannak bizonyul, megszerezi a high school diplomát, amely nélkül nem jelentkezhet az egyetem kezdő, amúgy négy évi tanulmányt jelentő szintjére. Az élettudományokat és az állatpszichológia iránti érdeklődését tömör esszében mutatja be. Az iránt érdeklődik, írta, hogy mi az oka, hogy az evolúció során az élőlények életéből nem szelektálódik ki egy sajátos, minden állatra jellemző, többnyire napi ritmusú életszakasz, amelyet mindenki pihenő állapotnak tart. Az alvás alapjában túl sok időt vesz el az élőlények életében, amikor azok elsődleges célja a faj fenntartása, genetikai anyagának továbbörökítése. Tovább …

A hang

Judith 1975 augusztusa utolsó hétfőjén, kora reggel, a menetrend szerinti légijárattal érkezik meg Amerikába. Airbus A300 típusú géppel repül. Az utasteret teleszórták olyan prospektusokkal, amelyek a fejlesztés alatt álló Concorde-ról tudósítanak. Arra, amely hangsebesség fölött s alig négy óra alatt fogja megtenni az irdatlan távolságot. Tovább …

A hang

Judith gyorsan pergő élete valamennyi eseményéről számot képes adni. Ha nem veszi lajstromba esténként az utolsó napja eseményeit, s jó analitikusként nem rendezi, értelmezi s így biztonságosan memorizálja, akkor is, hiszen megbizonyosodhat arról, hogy feljegyzések készülnek azokról a percekről, amelyeket a sajátjának is tekint. Közönnyel fogadja a megfigyelt státuszt, nem csupán azért, mert maga is megfigyelővé változott. Felügyel. Lelkükben beteg emberekre vigyáz. Abban látja a bizonyítékát, hogy a sorsa valamennyi mozzanata dokumentálódik. Afelől pedig kétsége sem marad, hogy a dokumentumokat megfelelő módon ő is értékeli, ha szüksége mutatkozik rá. Tovább …

22. hang

Esteledett. Átlapozza az albumot. A fényképek egyikét sem meri alaposan megnézni, átsiklik fölöttük a tekintete. Oly gyorsan, hogy egyik se ébresszen benne fájó gondolatot. Félhomály borul a szobára, a felvételek régen készültek, a legtöbbjük krómsárga árnyalatot kapott. Alig látszik rajtuk valami, az arcok semennyire sem. Judith felkapja a kabátját, fejére húzza a kapucnit, elindul a közeli könyvesboltba abban a reményben, hogy a rendelt könyvek megérkeztek. A jegyzetboltnál inkább kedveli ezt a helyet, mivel itt nem csupán a legújabb műveket, de megkapja a közelmúlt könyveit is. Ha nem találják raktáron, hát beszerezik számára. Tovább …