Románia

Egy költő, egy kritikus és egy regényíró ­­­— ideális trió a fórumhoz. Felmentünk a színpadra és leültünk. A hallgatóság tizenöt emberből állt, többségük tíz és tizenöt év közötti gyermekből, valamint a helyi iskolák mintegy tíz tanárából. A megegyezés szerint nekünk a hallgatóság kérdéseit kellett fogadnunk a beszélgetés egyszerűsítése végett. Több perc is eltelt, amíg valaki Tovább …

Én?

Én? Hogy én ki vagyok? Hát nézze csak, én nem szeretem az ilyen egyoldalúan feltett kérdéseket, komolyan nem! Hát lehet ilyen leegyszerűsítve kérdezni? Bárhogy is felelünk egy ilyen kérdésre, soha nem ragadjuk meg a teljes igazságot, hanem mindig csak egy behatárolt részét: az ember olyan gazdag, összetett, sokrétű és változó valami, hogy nincs szó, mondat, Tovább …

Elevenen

Mikor a nyár tüze feléledt, S az év forró szakába lépett, Ingújját feltűrve henyélt, Félmeztelen hevert, s ekképp Fűágyán, telt kupák körében Húsostálát megrakva szépen Nem röstelt fetrengeni, S ha folyt a bor, Isten neki, Úgy élt, mint posványán a béka, Majd részegen dalolta léha Barátja, Bacchus himnuszát, Ki rég dicsőn viselt csatát Thébában s Tovább …

Az itteniek

Azúrkék falak vagy maga az égbolt háttere előtt két komor, fekete ruhába öltözött compadrito női cipőben súlyos táncot jár, a késpárbaj-táncot, mígnem egy fűből szegfű szökken: késpenge hatolt egyikük húsába, az élettelenül fekvő test lezárja a zene nélküli táncot. A másik beletörődötten felteszi kalapját, s öregségét az oly tiszta párbaj elmesélésének szenteli. A mi alvilágunk Tovább …

Morhut

Azért gyógyultál meg, mert nem értetted annak a dalnak a szövegét, amit énekeltem. Ha értetted volna, nem hittél volna benne, és most is ott égne a morhut tüze a csontjaidban. Most pedig engedj el engemet, hadd menjek haza. De el ne felejtsd, hogy én nem orvos vagyok, hanem költő. Ezért ne kérdezz tovább. (Cholnoky Viktor: Tovább …

A szem

De az is lehet, hogy az írástól romlott el a gerince. Egy pompeji túlélőre emlékeztetett — mintha az egész teste be lett volna szórva hamuval, az arca hamuszürke volt, a szája is, a szeme is, a szorosan összegumizott és a feje búbján kis kontyba tűzött, hosszú haja is. Ha kicsit rosszabbul ismerem, biztos elolvastam volna a Tovább …

Nem lehet mindent elvenni tőlem

— Még talán mi vagyunk a bűnösök, mi, az áldozatok?! — s próbáltam néki elmagyarázni: nem bűn, csak be kéne látni, szerényen egyszerűen, épp csupán az értelem miatt, a becsület kedvéért, hogy így mondjam. Nem lehet, próbálják megérteni, nem lehet mindent elvenni tőlem, nem lehet, hogy ne legyek se győztes, se vesztes, hogy lehessen igazam, Tovább …