Zöldséges szonett

Soha nem hallottam annyi zöldségnevet,
Mustárspenót és kale, sápadt répa és mángold.
Ha olvastál minden könyvet a pasztinákról,
Már maga ez a vacsora egy új kötet.

Soha nem hallottam annyi zöldségnevet,
Mustárspenót és kale, sápadt répa és mángold.
Ha olvastál minden könyvet a pasztinákról,
Már maga ez a vacsora egy új kötet.

Citrusfélék. Szó szót, téma témát követ,
Egy jó órája már nem jött ki hang a számon,
A székemen egy klón ül, látom, mint az álmot,
Csak innen el! Futnék! Tajték és ég között!

Egyenként ítélnek minden szárgumósról.
Mint poliédert forgatva mind, külön-külön,
Nincs gyökér, amit náluk végig ne gondolj;

Pár korty az unalomgyilkos rhône-i borból
s több tökvirágot látok, mint Arcimboldo
valaha festett, vörösborfényű képükön.

Kemény István fordítása

Megjelent a Műút 2014047-es számában