Nem ad esőt az ég (mondom) nyomorult
az ember (a te várad fala véres).
Vigyorogva bámulja testét (nem láthatod,
hol vagy), saját mocskát nyeli (saját
mocskát nyeli). Boldogabbak a földben
a bogarak: amit találnak, fölfalják
(ez a váram rejtett kertje), és amit
fölfalnak, létezik (ugye szép, nagy ország).
Schein Gábor: A kékszakállú herceg vára (részlet)
Sch. G.: Elhangolás, JAK–Balassi, 1996, 27.