Szépen őrizzük mi a hagyományokat

Minden reggel, mikor felkelek, kicsit őrzöm a hagyományokat, aztán bemegyek, megsapkázom az öreget, s őrzöm tovább a hagyományokat, ameddig Ilonka hazajön. S aztán, ha meglátogat a doktor egy-két-nyolc pohár végett, odaadom neki, őrizze ő is egy kicsikét. S akkor őrzi ő is a hagyományokat, tölti magába rendesen.

Illés: Hát, őrizni őrizzük. Nem őrizzük?
Iván: Őrizzük. Minden reggel, mikor felkelek, kicsit őrzöm a hagyományokat, aztán bemegyek, megsapkázom az öreget, s őrzöm tovább a hagyományokat, ameddig Ilonka hazajön. S aztán, ha meglátogat a doktor egy-két-nyolc pohár végett, odaadom neki, őrizze ő is egy kicsikét. S akkor őrzi ő is a hagyományokat, tölti magába rendesen.
Illés: Örökké csak a morgolódás, Iván.
Iván: Az egyetlen hagyomány, amit őrizünk itten, az, hogy békaszarrá isszuk magunkat, egymás torkának ugrunk, s aztán kimegyünk az erdőre fát lopni.
Illés: Na, emiatt jött a tévé.
Iván: A lopások miatt?
Illés: Amiatt, hogy nemcsak fát lopni járunk az erdőre. Hanem ottan néhanapján még fel is akasszuk magunkat.
Iván: Velem ez még nem fordult elő egyszer se. Én csak a fa miatt járok oda.

Székely Csaba: Bányavirág
Sz. Cs.: Bányavidék, Magvető, 2013, 18–19.