friss műút

-ról, -ről

Szarka Károly

Szarka Károly

(1984) Diplomás munkanélküli Mosonmagyaróváron, ösztöndíjas Lengyelországban, marketinges Budapesten. Most utóbbi helyen él, szabadon úszik, publikál folyóiratban, napilapban, online magazinban. Tudósít irodalmi estről, koncertről, fesztiválról, néha novellát és verset ír.

Legfrissebb

A rovatból ajánljuk még

Tudósítás

Szarka Károly: Két pontot az i-re
Kalicka Review 8., 2014. május 11., Kalicka Bistro, Budapest
2014. június 01.

Tavaszi vasárnap este, kint szakadó eső, bent fülledt meleg. Nem véletlen, hogy Szegő János az időjárásról kezd el beszélgetni vendégeivel, Tóth Kingával és Sirokai Mátyással a Rottenbiller utcai Kalicka Bisztróban, aztán az angolos modorban induló társalgásból komoly, mégis szórakoztató irodalmi beszélgetés lesz, különös zenei csemegével megspékelve.

Az eső tehát megunhatatlan beszédtéma, úgy látszik, nemcsak angol teadélutánokon, hanem budapesti kocsmai beszélgetéseken is. A két költő időjáráshoz való viszonyáról megtudjuk, hogy Tóth Kinga nem fél különösebben az esőtől és a megfázástól, ha van nála olyan szakszerűen összeállított készlet, ami megvédje, és Sirokai Mátyást sem zavarja különösebben, feltéve, ha nem szakad annyira, hogy biciklire tudjon ülni.

Kinga számára mostanában amúgy sem mindegy, hogyan alkalmazkodik, nemcsak az időjáráshoz, hanem egyéb körülményekhez is: sokat utazik, a legkülönfélébb helyeken lép fel All Machine című vizuális és hangköltészeti projektjével, valamint párjával, Molnár Gergellyel közös, Tóth Kína Hegyfalu nevű zenei formációjával Stuttgarttól Berlinig, Prágától Újvidékig, és előfordul, hogy nem a legkomfortosabb helyeken kap szállást, mondjuk macskák társaságában, ami azért nem mindenki számára vonzó.

A Szegő János kérdésére adott válaszból kiderül, hogy a duó nevében a „Kína” szó elírásnak köszönhető: egy trash-fesztivál fellépőinek névsorában lett Kingából Kína, és az elírásból névváltoztatás lett. A moderátornak erről eszébe jut, hogy a Kispál és a Borz első lemeze, a Naphoz Holddal is Napozz Holddal lett volna eredetileg, de ha már elírták, úgy is hagyták. A témához kapcsolódik, hogy a Sirokai név Sirokaïra változott, amikor barátjával, Damian Bonneau-val franciára fordították a verseit. Egyszerűen megtetszett neki a két pont az i-n, de csak a Facebookon használja, névváltoztatást nem tervez.

Amúgy Mátyás élete sem unalmasabb, mint Kingáé, bár az első verseskötete, a Pohárutca megjelenése óta családapává váló költő (és szintén zenész) igyekszik minél kevesebb dolgot csinálni egyszerre, leépíteni néhányat a párhuzamosan futó projektek közül. Bár ez szinte lehetetlennek tűnik számára: nem szívesen utasít vissza semmilyen baráti meghívást; Bajtai Andrással együtt működteti a Lelkigyakorlatok című világirodalmi versblogot és a Beat Hotel című irodalmi rovatot a VS.hu-n, illetve szintén vele egy líraműhelyt Kömény néven.

Tavaly megjelent második kötetéről, A beat tanúinak könyvéről elmondja, hogy első negyven szövegét negyven hajnalon át írta: korán kelt, abban a napszakban, amikor a legkevésbé zavarja az embert a külvilág, így remekül tudott a belső utazásra, a prózaversek írására koncentrálni. Folytatás is lesz A káprázatbeliekhez írott levelek címmel.A spiritualitás és a természethez való kötödés fontos elemei Sirokai költészetének. A természettel egyébként más formában is találkozott, vagy találkozhatott volna korábban: mezőgazdász édesapja magával vitte dolgozni, ő azonban munka helyett inkább Shakespeare-t olvasott.

Tóth Kinga mezőgazdasághoz való viszonya is furcsa, vidéken felnőve látott például disznóvágást, vegetáriánusként azonban nem fogyaszt húst. Ugyanakkor húsfeldolgozó üzemben és gázgyárban is megfordult, érdeklik az ipari termelés folyamatai és maguk a gépek: a tavaly megjelent első, Zsúr — más mondókák című kötetét követő All machine éppen a gépekről fog szólni. A gépek zajához való vonzódás a már említett zenei projektben is megnyilvánul: a stílus hiába tűnik újszerűnek és nehezen kategorizálhatónak (nevezhetjük mondjuk zajzenének), mások már korábban feltalálták.

Hasonló zenét játszik például az ausztrál Dub FX is, csak éppen Kinga zenéje, ahogy fogalmaz, kevésbé táncolható. Hangszere a teste, a torkából jövő és folyamatosan visszajátszott hangokat torzítás nélkül halljuk. Valamivel hétköznapibb dolgot hallunk Mátyástól, bár ha jobban belegondolunk, az indiai ütőhangszerek is elég különlegesnek mondhatók. Az est közös örömzenéléssel zárul, melybe lelkes amatőrként a moderátor is beszáll.

Szólj hozzá!