friss műút

Legfrissebb

A rovatból ajánljuk még

Tudósítás

„Áttetsző verstárgyak”
Szabó Gábor Petri-könyvének (Műút-könyvek 013) bemutatója a szegedi Grand Caféban
2014. március 17.

2014. március 11. Jó volt. A primer, személyes Petri-élménytől, az underground zenei vonatkozásoktól (Örökhétfő és Nirvánia, a heterotopikus szerkesztettségű nem-hely; idegenség mint önmetafora és az URH együttes; az Andrzej és Wanda és a Kontroll Csoport Gdansk című száma, …stb.), a politikai és művészeti avantgarde különbségén, az első közelítésben szubkultúra költőjeként tételezhető Petrin, az ambicionált ideologikus megszólaláson, az Adorno-i autonomista nézeten, a fiatal Lukács reneszánszán, a tanítványok és az óvodisták szembekerülésén, a poete maudit, az „átkozott költő” baudelaire-i örökségén, az erős Wittgenstein-hatáson — a Petri által ’84-ben tervezett wittgensteiniánus líraesztétikán —, a költőt övező mítoszon, a Schubert-dalokon, az önkommentárokon, a Király Béla-anekdotán (Király Béla és Petri, Upstate New York: tábornok és költő, Bem apó és Petőfi paródiája), a Hölderlin+Beckett-zanzán, a tragikus szemlélet kérdésén és ironikus aspektusán, az ellenzékiség elvett kedvenc játékán, a karnevál-elmélet kultúrkritikai értelmű kiszélesítésén, a groteszk test politikáján, az öregedés tematizálásán át a gusztustalanságok mint kritikai terminusok meghatározásáig, vagy éppen a Petri-vers imitálhatóságának problémájáig sok mindenről esett szó.

Szabó Gábor és Radnóti Sándor — a fotóért köszönet Boldog Zoltánnak

Szabó Gábor és Radnóti Sándor — a fotóért köszönet Boldog Zoltánnak

Néhány, Szabó Gábor könyvére vonatkozó, kiragadott tétel Radnóti Sándortól:

„Ami rendkívüli érdeme a könyvnek, az az, hogy azok a megközelítésmódok, amelyekkel ma kortárs jelenségeket közelítünk meg — a testpolitikától/testfilozófiától kezdve az emlékezéspolitikáig —, használható eszközökké válnak számodra Petri megértéséhez. Nem monográfiának nevezném ezt a könyvet, Te is azt írod, széljegyzetek, mintha minden fejezetben egy új rasztert tennél a Petri-életműre, és új és új szempontokból vizsgálod meg. Ami nagyon meggyőző, s nagyon fontos teljesítménynek tartom; pontosabban nagyon fontos teljesítménynek tartom, hogy ez nagyon meggyőző. Ez a fajta értelmezés lehetséges, új felismerések születnek ezeknek a rasztereknek az életműre való ráhelyezéséből.”

„Sok kísérlet történt arra, hogy megszabadítsák Petrit politikai ballasztjától, és az egyik nagy érdemének tartom ennek a könyvnek, hogy felismeri és állítja, hogy ettől a ballaszttól nem lehet és nem is kell megszabadítani.”

„Nagyon értékes fejezetei a könyvnek, ahol — és ez először történik meg, ha nem tévedek — rekonstruálja azokat a filozófiai hatásokat, amelyek Petrit érhették, és azokat a filozófiai analógiákat, amelyek akár elérték és akár nem érték el őt, benne voltak a levegőben és Petri is az egyik kifejezőjük volt. Ez terjed a romantikus iróniától Kierkegaard-on keresztül Wittgensteinig.”

„Tulajdonképpen ennek példája a Te könyved is, (nem igaz) hogy ne lehessen a szubkultúrán kívül befogadni. Az, hogy szubkultúra az ösztönzője, múzsája egy költőnek, abból nem következik az, ha nagy költő, és Petri valóban nagy költő, hogy ne törje át ezt a határt, és ne jelenthessen minden új nemzedéknek, és mindenkinek, aki kézbe veszi, új tartalmakat.”

„A főzés, mindenki, aki ismeri Petri költészetét, tudja, rendkívül jelentős témája. Erről először Fodor Géza a Petri-könyvében beszél érdemben, és utána Te. Van azonban egy olyan téma, amiről, azt hiszem, Te beszélsz először, nevezetesen a gusztustalanságok, a forrongó belek, a szellentés, ezek a vulgáris dolgok, amelyeknek rendkívüli jelentősége van a költészetében, s ennek egy méltó elemzését (a groteszkkel kapcsolatban) Te adod ebben a könyvben.”

Az Irodalmi Jelen nyomokban frivol videotudósítása az eseményről itt tekinthető meg.

Szabó Gábor könyvéről a Műút portálon itt olvashatnak, ugyanitt található Radnóti Sándornak a könyvhöz írt fülszövege is.

Szólj hozzá!