„Das macht man doch nicht.”
mint a verebeket
úgy szedte le őket
átdugta a kémlelőn
és választott
eltalált egy csípőcsontot
átszelte egy fiú fejét
utána közéjük ment
sétált és popcornt
szórt a galamboknak
„Wer Tauben füttert,
füttert auch Ratten.”
lámpaoszlopra láncolja magát
lábujjaihoz sietnek az éhes
galambok lecsippentik a zoknikat
az ujjak közti morzsákat a
köröm alól a füvet
a tóban a kacsák oldalán
lila jelzők a barna foltos
szeműek külön úsznak a jobb
part az övék a turisták
zacskókat használnak
zörgetik és fosztorgatják
hogy közel jöjjenek
a zacskóban popcorn
és rózsaszín granulátumok
a nap tűz a bogyó
megolvad és mázat
von a kukoricára ragadnak
az aszfaltra ragad a
csőrökbe és a patkányszájba
a méreg az aktivisták
megtisztítják a várost
„Menschen bewegen Menschen”
fekete vászon van rá feszítve
aztán a logó kék sorban
a néző várja a fényt
félhold mögötte a nap
kel a sivatagban ételt
keres és megöli egy
leopárd a gorilla
a sziklákba olvad
kétféle a fény mondta
aktív és passzív
a monolit kettévágja
a napot a néző
pupillája most sárga
a vezetővel ugyanazt
a fényt nézik az űrhajós
fehér alsónadrágban
az üvegtáblák fényt visznek
az űrhajós szemébe belső
szervei világítani kezdenek
napelem lesz és feltöltődik
és feltölti a szomszéd házakat
„Schreibt überall!”
és ne engedje hogy megmondja
ne kövesse a szabályt a határ-
időnaplót a helyességet a
koponya köré fér a bicikli
és bármilyen firka
a monostorban is és
az összes kapcsos könyvben
12 fekszik 12 pálcával kaparták
a padlóba, amit a biciklis fúj:
írjatok mindenhova