KH — orosz (2014. február 3.)

Nem könnyű orosz nyelvű könyvhöz jutni Magyarországon, a vidéki városokban és Budapesten sem. Tanúi lehetünk kísérleteknek, amelyek behoznák hazánkba őket. Ilyen a Zebra Je Kiadó esete is Gecse Géza történésszel, rádiós szerkesztővel, aki először a Ráday Könyvesházba, néhány éve pedig a Nyugati melletti BookStation könyvesboltba szervezte be az érdekes nevű moszkvai kiadó termékeit.

Nem könnyű orosz nyelvű könyvhöz jutni Magyarországon, a vidéki városokban és Budapesten sem. Tanúi lehetünk kísérleteknek, amelyek behoznák hazánkba őket. Ilyen a Zebra Je Kiadó esete is Gecse Géza történésszel, rádiós szerkesztővel, aki először a Ráday Könyvesházba, néhány éve pedig a Nyugati melletti BookStation könyvesboltba szervezte be az érdekes nevű moszkvai kiadó termékeit.

Aki nem ismeri őket, valószínűleg nem találná ki, hogy a Jerofejevekhez kötődik a vállalkozás.Viktorhoz, az apához, aki ott volt az alapítók között, aki egyúttal fő arca (s az ő művei kiadója is a Zebra Je), s részt vesz benne fia, Oleg, aki január elején másodszor képviselte a kiadót Budapesten.

Hogy mitől zebra a Zebra? Erre se jönnénk rá könnyen, én legalábbis rácsodálkoztam a magyarázatra, amit a mostani látogatásuk alkalmából szervezett bemutatkozáson hallottam. Hol sötét van, hol világos. Hol így, hol úgy alakul az élet, a szerencse forgandó, egyszer jól mennek a dolgok, máskor kevésbé — ami igaz a kiadó ügyeire is. Mostanában állítólag rosszabbul, bár ezerféleképpen próbálkoznak. Kiadnak — szó szerint — mindent; ennyiféle besorolással, műfajjal, könyvtípussal még nem találkoztam, s hát korántsem csak könyvekkel foglalkoznak. De maradjunk egyelőre a könyveknél. Oleg Jerofejev valami miatt úgy érzi, főként szépirodalmat publikálnak (kérdésemre először 95, aztán 90%-ot mondott), pedig a profiljukból, legalábbis a most magukkal hozott könyvekből, valamint a címekből nem ez derül ki. Nézzük az „f”-et: filológia, filozófia, fitness, fantasztikum, fantasy. Szórakoztató- és bulvárkiadványok, lektűrök, szentimentális könyvek, thrillerek, gyerekkönyvek, étkek és italok albumai, nyelvészkedés, ez például Vlagyimir Novikov kritikus erotikus regénye — a nyelvvel (Regény — a nyelvvel címen).

01

Ez pedig a mostanában divatos szavak szótára, ugyancsak tőle:

Lev Uszpenszkij a betűk, az ábécé, a szófordulatok, frazeologizmusok rejtélyeit kutatja, például a Miért nem másként? című könyvében, főleg gyerekeknek ír, de nem csak kizárólag nekik.

03

Albumok, mindenféle ismeretterjesztő, dokumentarista szövegek, politikusok, művészek memoárjai és önsegítő könyvek a legkülönbözőbb életterületekről, elég bizarr címekkel. Kelendő a nemzeti imidzs-meghatározás, az, hogy milyen is orosznak lenni. Az orosz nacionalizmusról szól ez a könyv:

Hasznos a mindenféle jogsegély, ez itt a Lakhatási jogok védelme (éppen hiányzik):

Sok közülük pedig természetesen a szexualitás, a párkapcsolatok, a házasság, a családi élet témájából merít: férfiak nőkről, nők férfiakról, milyen a nőnek a szex, a férfinak stb…

O. Jerofejev öntudatosan, tárgyilagosan említi, hogy nem utasítanak vissza semmit, ami nem ütközik jelenleg hatályos orosz törvénybe. Tehát nem jön szóba a pedofília, pornográfia, az erőszak és a rasszista, fasiszta uszítás. Ami viszont elkerüli ezeket a zónákat, kiadható — s ki is adják. Nagyrészt a szerző költségén és szerkesztésében. Ők, a kiadó üzleti alapokon állnak. A hozzájuk jelentkezők azzal ajánlják magukat: biztosan a kiadó sikertörténete lesznek. Az ellenpróba (hogy valóban kiadják és reklámozzák őket) többnyire az ellenkezőjét bizonyítja. Általában három hónap kivárás után kerülnek vissza a rosszul fogyó kiadványok példányai a csalódott, de be nem csapott szerzőhöz.

Honlapjukon (http://zebrae.net/) fenn van minden, ami csak lehet. A kapcsolódó ínyencségeken (versenyek, multimédia, irodaszerek, reklámtárgyak, kiegészítők, játékok, akciók) túl, amikre mégsem térek ki, változatos eredetű ajánlók tűnnek szembe: szakmaiak is, aztán a kiadóé, kereskedelmiek, s maguké az olvasóké szintúgy. Pontozni is lehet, s kint hagyják a kritikát. Az elmarasztalót ugyancsak. Nem egybe futottam bele ezek közül, valaki azt írta például, hogy semmi jót nem tud elmondani erről a kiadóról, hónapok óta nem kap választ a levelére. A könyvekre is panaszkodnak. A negatív kritika közzététele, az „önkritikai rovat” vagy a „mi minden rosszat írtunk rólunk” amúgy igazi olvasócsábító csemege. (Emlékszem, ilyen volt Az Irodalom Visszavágnak is, mindig azzal kezdtem az olvasását.)

Felhívják a figyelmet az újdonságokra, a hiányzó termékeket megjelölik: ez a Család és házasság.

Sokat írnak a „divatos életről”, ez is egy ilyen sorozat darabja, érdekes összefüggésben.

Ebben pedig ismert írókról olvashatunk még jobbára ismeretlen írásokat:

S megint egy női könyv: a kölcsönös lelkesedés társadalmáról. Ez pedig egy elbeszéléskötet, A megcsalás antológiája:

10

Végül álljon még itt egy szépirodalmi találat:

11

Kiadnak többeket az úgynevezett „újrealisták” heterogén táborából (Jurij Mamlejevet például), s köztük Roman Szencsin Semmi baj című regényét a magát nem találó mai kisemberről.

A honlapjukról bármit meg lehet rendelni online, ha éppen nincs raktáron, lehetséges, hogy utánnyomják, s még a postaköltséget és a hagyományos postai utat is meg lehet kerülni (infó a rokonszenves könyvesboltban, ahol a rendelést is vállalják: beszerzik, amit kérünk).