Kókai János: Jason dala


(egy fényképre)

Harminc kilométerre van innen a város.
Elhagyott faházat találtunk itt.
Lányommal maradtunk,
amikor feleségem meghalt AIDS-ben.
Az országút mellett eldobott holmikat gyűjtöm,
néha pénzt adnak értük.
Marihuánát termesztek, a füst öli a szorongást.
Ha dühös vagyok, pisztollyal lövök palackokra,
van, hogy Elizára hasonlít, van, hogy rám.

A kocsmában nem akartál velem szóba állni.
Néztem, ahogy naponként más-más férfival mész el.
Aztán elfogadtál egy italt;
nem tudtunk végezni egymással.
Hozzád mentünk.
Terhességed ideje alatt derült ki betegséged.

Holnap meggyújtunk egy gyertyát.
Harmadik születésnapod lesz.
Kiülünk a fák közé.
Bogarak másznak ránk.
Köveket dobálunk.
Megnézzük, mennyit nőttél.

Megjelent a Műút 2013041-es számában

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.