Málik Roland: Báb (Egybegyűjtött versek)

A halált figyelte mindig, semmi mást, de mégis úgy tudta megszerettetni a verseiben az életet, mint senki más. Ámult. Ámulva élt. Kapcsolatot tartott a Titokkal. És a versei átélhetővé teszik ezt az ámulatot: szerelmessé teszi olvasóját az életbe. Azt hiszem, ő tudta, mi az, hogy boldogság. Nem látomásai voltak, hanem egyetlen látomás volt az élete. Írt az életével és a halálával is. Pedig igazából nem is írt, hanem beszélt. Csak úgy elmondta. Szinte könnyedén. És abban, ahogy beszél, ott van Ady bibliás magabiztossága, Krúdy boros bolyongásai, József Attila utolsó verseinek a pokoli tudása, Pilinszky misztikája, Horatius derűje és Szent Ferenc humora. Bizony, ez mind. Aki majd olvassa ezt a könyvet, meg fogja látni, hogy ez mégis milyen végtelenül egyszerű. Csak egy beszélgetés egy kocsma előtti asztalnál, októberi napsütésben.

Egyetlen életében megjelent verseskönyvére, az Ördögre azt mondtam, baromi jó, de tévedtem, mert már akkor azt kellett volna mondani, hogy úgy szólal meg, mint a legnagyobbak. Az utolsó, legszebb verseit már a halála után olvastam. Most már úgy érzem, hogy a legnagyobb magyar költők egyike volt. „Én úgy élek, hogy nem írok. / És úgy írok, hogy nem élek. / De arra lecsapok / — mint ivó gnúra krokodil —, / amit költő a Halál vizénél / írna le. Csak a halott Költő jó költő, / csak a halott Költő: költő.”

A halált figyelte mindig, semmi mást, de mégis úgy tudta megszerettetni a verseiben az életet, mint senki más. Ámult. Ámulva élt. Kapcsolatot tartott a Titokkal. És a versei átélhetővé teszik ezt az ámulatot: szerelmessé teszi olvasóját az életbe. Azt hiszem, ő tudta, mi az, hogy boldogság. Nem látomásai voltak, hanem egyetlen látomás volt az élete. Írt az életével és a halálával is.

Pedig igazából nem is írt, hanem beszélt. Csak úgy elmondta. Szinte könnyedén. És abban, ahogy beszél, ott van Ady bibliás magabiztossága, Krúdy boros bolyongásai, József Attila utolsó verseinek a pokoli tudása, Pilinszky misztikája, Horatius derűje és Szent Ferenc humora. Bizony, ez mind. Aki majd olvassa ezt a könyvet, meg fogja látni, hogy ez mégis milyen végtelenül egyszerű. Csak egy beszélgetés egy kocsma előtti asztalnál, októberi napsütésben.

Korszerűséghez és korszerűtlenséghez semmi köze. Ha mégis egyvalakihez kéne hasonlítani, az József Attila lenne, aki ezt ajánlotta: a mindenséggel mérd magad. És úgy látszik, Málik Roland megfogadta ezt a tanácsot. A legnagyobb szabad vízbe halt bele, ami létezik a Földön: a Csendes-óceánba.

(Kemény István)

Málik Roland (1976–2011)

Megjelentette a Műút folyóirat szerkesztősége
Kiadja a Szépmesterségek Alapítvány Miskolcon
Felelős kiadó: Kishonthy Zsolt
Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket összeállította: Nyilas Richárd
A szerkesztésben közreműködött: Mester Zsuzsa
Felelős szerkesztő: k.kabai lóránt
Könyvterv és nyomdai előkészítés: Tellinger András
Málik Roland portréját Mester Zsuzsa készítette
Nyomdai munkák: Tipo-top Nyomdaipari és Szolgáltató Bt., Miskolc
Felelős vezető: Solymosi Róbert
A megjelenést támogatta: Babusa János, Béres Attila, Edouard Kirmiz, Eke Sándor, Huszár Lászlóné (Keresztanyu), Huszár Mihályné (Ilonka), Huszár Szabolcs, Dr. Könözsy László Zoltán, Kruppa László, Manzel Gábor, Manzel Gáborné, Málik Zsolt, Mester Attila, Mester Zsolt Barna, Mester Zsuzsa, Mester Zsuzsanna, Pikó Tivadar, Susana Balada, Szabó Ágnes, Szalay Dorottya, Tánczos Orsolya, Tomas Duda, Ujvári Ferenc, Urbán Szibilla, Vörös Júlia

304 oldal, 3000 Ft
ISBN 978-963-89104-4-8