Március 8-án, a nemzetközi nőnapon tették közzé a Women’s Prize for Fiction díjra jelölt kötetek „hosszú listáját.” Az évente megrendezett irodalmi megmérettetést a Booker-díj inspirálta, és különösen az 1991-es év, amikor is a Booker-díj rövid listájának címei között egyetlen női szerző műve sem szerepelt, bár az adott évben megjelent könyvek 60 százaléka női szerző munkája volt. A Women’s Prize for Fictiont szintén évente osztják ki, a csupa nőkből álló zsűri értékelése után: a márciusban megjelenő hosszú listát, amely 16 címet tartalmaz, április végén a rövid lista követi majd, június közepén pedig győztest hirdetnek, és minden olyan – brit vagy más nemzetiségű – női szerző kötete esélyes lehet rá, amely az adott évben megjelent angol nyelven az Egyesült Királyságban. Bár a díjat az alapítása óta eltelt 26 évben számos kritika érte, illetve sokan vitatták, hogy egyáltalán van-e szükség arra, hogy ilyen módon külön kezeljék a női szerzők alkotásait, a Women’s Prize for Fiction mindezek ellenére nagy presztízsű elismeréssé nőtte ki magát, amelyet komoly figyelem övez. Az elmúlt években pedig olyan, rendkívül sikeres regények nyerték meg ezt a díjat, mint például a magyar nyelven is elérhető Piranesi Susanna Clarke-tól (2021), A hatalom Naomi Aldermantól (2017), vagy az Akhilleusz dala Madeline Millertől (2012).
A 2022-es hosszú listán a szokásos módon megtalálhatóak már most befutott, nagy hírű szerzők, kis, független kiadóknál megjelent kötetek és az Egyesült Királyságon kívül játszódó, rendkívül változatos női sorsokat bemutató regények is, amelyek közül kétségtelenül magyarul is hamarosan találkozhatunk néhánnyal. Sőt, van, amire már nem is kell várni: Elif Shafaktól Az eltűnt fák szigete (The Island of Missing Trees) már meg is jelent az Európa gondozásában: a regény a világ (jelenleg) egyetlen kettéosztott fővárosában, a ciprusi Nicosiában, majd pedig Londonban játszódik, és egy görög fiú és egy török lány szerelmét meséli el. A hosszú listán szerepel még Charlotte Mendelson The Exhibitionist [Az exhibicionista] című kötete is. A mű, amely a Hanrahan-família családi összejöveteléről szól, itthon ugyan még nem jelent meg, de a szerző ismerős lehet a magyar olvasók számára 2016-os Törtmagyar című kötete révén. Hasonló módon ismerősen csenghet Ruth Ozeki neve is, akitől magyar nyelven Az idő partjain jelent meg 2014-ben, az idén jelölt kötetének címe pedig a The Book of Form and Emptiness [A forma és üresség könyve]. Ozeki művének fiatal főszereplője, Benny Oh apja tragikus halála után hallani kezdi az otthonában lévő tárgyak hangját, amelyek elől egy könyvtárban keres menedéket és keresi saját hangját. Louise Erdrich The Sentence [Az ítélet] című regénye pedig nem csupán a szerző hírneve miatt ígérkezik érdekesnek, hanem azért is, mert a 2019 novembere és 2020 novembere közötti időszakot öleli fel Minneapolisban, ahol már nem csupán a pandémia szedte áldozatait, hanem a rendőri erőszak is: ez a város volt ugyanis a helyszíne George Floyd meggyilkolásának, amely aztán #BlackLivesMatter tüntetések sorát indította el világszerte.
Nemcsak a Covid-19 világjárvány és a feketék elleni rendőri erőszak olyan aktuális, sokakat foglalkoztató témák, amelyek megjelennek a Women’s Prize for Fiction idei hosszú listáján: Lulu Allison Salt Lick [Sónyalat] című regénye a cli-fi (climate fiction, a klímaváltozás témájával foglalkozó fikció) képviselőjének is tekinthető, ugyanis egy olyan Angliában játszódik, ahol a tenger egyre inkább átveszi az uralmat a szárazföld fölött, a föld már nem alkalmas élelmiszertermelésre, a kihalt városokat pedig erdők népesítik be újra. Kirsty Capes Careless [Gondatlan] című debütáló regénye a fiatal főszereplő okán akár még a young adult irodalom kategóriájába is illeszkedhet: a 15 éves Bess, aki kisgyermekkora óta nevelőszülőknél él, hirtelen döntésre kényszerül azt illetően, akar-e már most ő maga is szülő lenni. A regényről szóló egyik kritika kiemeli a rokonságot a Magyarországon is népszerű gyerekíró, Jacqueline Wilson könyveivel, ami nem is véletlen: Capeshez hasonlóan Wilson is nagy gonddal és szeretettel nyúl érzékeny témákhoz.
A már megalapozott hírnévvel és számos megjelent kötettel rendelkező szerzők mellett jelen vannak a karrierjük elején tartó, vagy akár elsőkönyves alkotók is. Violet Kupersmith első regénye például, a Build Your House Around My Body [Építsd házad a testem köré] két vietnámi nő eltűnéséről szól; kettejük története között 25 év telik el, ám a két rejtély valahogy mégis összekapcsolódik. Lisa Allen-Agostini The Bread the Devil Knead [A kenyér, amelyet az ördög dagaszt] című regénye szintén változatosságot jelent az egyébként nagyrészt angol-amerikai szerzők által dominált listán, Allen-Agostini ugyanis trinidadi szerző, regénye pedig szintén egy rejtély – ezúttal azonban gyilkosság – körül forog, és a 40 éves főhősnő bildungjának ígérkezik.
Bár ez az áttekintés korántsem teljes, arra talán sikerült rávilágítania, miért lehet még mindig létjogosultsága a Women’s Prize for Fictionnek és hasonló, női szerzőket és női történeteket támogató vállalkozásoknak: bár számos egyébként is elismert szerzőnek (mint amilyen Shafak vagy Erdrich) nincs szükségük arra, hogy ilyen módon is megmérettessenek, a kevésbé ismert, különösen pedig első könyves íróknak a végkimeneteltől függetlenül rendkívüli jelentőséggel bírhat egy listára kerülni Elif Shafakkal vagy Susanna Clarke-kal. Abban pedig különösen reménykedhetünk, hogy ebből a valóban sokszínű válogatásból mihamarabb minél több elérhetővé válik majd a magyar olvasók számára is.
Irodalom:
Naomi Alderman. A hatalom. Budapest: XXI. Század, 2018.
Lisa Allen-Agostini. The Bread the Devil Knead. Brighton: Myriad Editions, 2021.
Lulu Allison. Salt Lick. London: Unbound, 2021.
Kirsty Capes: Careless. London: Orion, 2021.
Susanna Clarke. Piranesi. Budapest: Agave Könyvek, 2020.
Louise Erdrich. The Sentence. New York: Harper, 2021.
Violet Kupersmith. Build Your House Around My Body. London: Oneworld, 2022.
Charlotte Mendelson. The Exhibitionist. London: Pan Macmillan, 2022.
–. Törtmagyar. Budapest: Libri, 2016.
Madeline Miller. Akhilleusz dala. Budapest: General Press, 2021.
Ruth Ozeki. The Book of Form and Emptiness. Edinburgh: Canongate, 2021.
–. Az idő partjain. Budapest: Tea, 2014.
Elif Shafak. Az eltűnt fák szigete. Budapest: Európa, 2022.