Versek

Pege Ibolya versei a legutóbbi Műútból

anafilaxia

banánhéj a látószögön.
egy körte nőiessége mögött
lábatlan szilvák zuhannak súlytalan.
szférikus málnaillat,
glicerines szemek lesnek
minden ózonlyukon.
holnaptól gyümölcskosarat gyógyítunk,
magvakat ültetünk a fáradt talamuszba.
narancsot nem, azt az űrbe lőjük,
héjuk odakint dagerrotíp eső,
legbelül lumboszakrális fájdalom.
barack-csillók az ablaküvegen,
küszöb alatt bekúszó dinnyehéj.
a TV tetején egy tál eper,
alatta handmade népi Fibonacci.

 

ignoro

mamaligás rizs,
cipőtalp lapcsánkák.
anyám kalapban,
apám cilinderben.
halántékomon
technót járnak az erek.

véradóim éhen hagyom.
kirántott húsomat,
sült velőmet szopogassák.

a fazékban hamis gulyás
is lehetne,
de felesleges vagyok,
mint nagy C mellett a BNO.
tegnapra megjön a rendelés,
intarziás cselekedet.

rombusz alakú csomagolás,
állaga kőzetlemez.
kibontom, megterítek.
apa, anya, skoll.