Melanctha az ő mély kedvességével rámosolygott a doktorra, és igen erősen érezte a maga erejét. — Bizony nem nagyon beszélek, amikor igazán kedvelek valakit, Jeff. Tudja, Jeff, eléggé haszontalan dolog arról beszélni, hogy mit érez egy nő magában. Azt maga, Jeff, jobban látja majd, lassacskán, ha majd igazán érezni kezd. Akkor majd maga sem beszél annyit. Majd meglátja, Jeff, hogy úgy lesz, ahogy mondom.
(Gertrude Stein: Három élet, Melanctha. Puszta Dóra fordítása, Magvető, 1997,126-127.o.)