JÚLIUS 30ka — Reggel meglehetős sikerrel írtam regényt: azonban több hajlamom volt okoskodásra, mint kedélyre és képzelődésre. Nálam már a poézis nem vestatűz, hogy szünetlen égjen, de egy villámlás, mely a beírt ív sötét és üres láthatárán egyszer, kétszer lobban át. Különös, hogy midőn legtöbb költészetem volt, semmi munkát nem írtam. Utoljára is úgy vagyok, mint azon hipochondriás nőtlen úr, ki mindig azon töprenkedett: hány lény vádolja őtet az égben negativus gyilkossággal, kiket ő földünkre nemzhetett volna, de ezt tenni elhanyagolta!
(Kemény Zsigmond: Naplója [1846; részlet)])