Eredendő bűn

Eredendő bűn — lehet még használni ezt a kifejezést? Nem. Túlságosan sok meg nem felelő mellékhangja és velejárója van — a bárány vére, az a borzalom, hogy az ember az élő Isten kezébe kerülhet, a pokol tüze, a nemiség gyötrelme, a vétkezés, a szüzesség a jótékonyság helyett. Egyszóval az eredendő bűn általában magában foglalta azt a szakadatlan önző töprengést, mely annyi igazi áhítatot tesz tönkre.

(Aldous Huxley: A vak Sámson, Hevesi András fordítása)